Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mészáros Lőrinc tizennégy cége 2021 és 2023 között összesen 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, amivel ő lett az abszolút rekorder – írja közleményében a Transparency International (TI) Magyarország, amely a 2021–2023-as időszakra vonatkozóan 2680 – közbeszerzéseken nyertes – gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálta meg. A vizsgált vállalatok 15 418 eljárást nyertek el, összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben. Amúgy
Mészáros az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát nyerte el.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a NER többi része kimaradt volna a pénzesőből: a kormányközeli „vállalkozók” négy legjobbja, azaz Mészároson túl az „aszfaltkirály” Szijj László, a gyakran csak „a takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc, továbbá Balásy Gyula, a kommunikációs tenderek bajnoka
a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el.
Mindez részletekben: a dobogó második helyén Kis-Szölgyémi cégei végeztek, amelyek – főleg a B+N Referencia Zrt. – összesen 836 milliárd forintnyi megbízást kaptak, főleg az állami egészségügyi létesítmények takarítására, üzemeltetésére, illetve karbantartására.
Tenderbajnokok
Transparency International (TI) Magyarország
Az útépítésben taroló Szíjj László hét általa tulajdonolt vállalaton keresztül összesen 758 milliárd forintot nyert az állami közbeszerzéseken, de Balásy Gyula cégei is közel 336 milliárd forintnak örülhettek – ez utóbbi esetben szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). Mindez azt is jelenti, hogy a Rogán Antal által felügyelt NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a Balásy-cégek a vizsgált három év alatt.
A vizsgált időszakban a TI Magyarország 106 olyan esetet azonosított, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Sőt, több olyan esetet is találtak, amikor a közbeszerzésen nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. Mint írják azonban, az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül gyakran nem érhető tetten, mivel hiányosak a jogszabályok, és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról.
A korrupció ellen küzdő szervezet aggályosnak nevezte azt is, hogy a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát, összesen 980 milliárd forintot nyert el 32 olyan vállalkozás, amelyek esetében a tulajdonosoknak legalább az egyike magántőkealap volt. Ezekben az esetekben a vonatkozó szabályozás hiányossága miatt nem átlátható, hogy kik e vállalkozások valódi kedvezményezettjei. Igaz, ezek a szabályok változni fognak, hiszen az uniós előírások miatt közzé kell tenni a magántőkealapok végleges tulajdonosait, de a kormány annyit elért, hogy ezek csak 2026-ban, a választások után fognak kiderülni. A kormány szerint azért kellett csúsztatni, hogy a magántőkelapoknak „megfelelő felkészülési időt biztosítsanak” az új kötelezettségre.
