Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
2024-ben a dolgozók 66,5 százalékának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset – derült ki a Portfolio.hu által a KSH-tól kikért adatokból. Mindez jól mutatja, hogy az átlagot nagyban torzítják a felfelé kilógó keresetek. Ugyanakkor a kereseti különbségeken túl fontos megállapítások tehetők a kereset tömeg vonatkozásában is. A GKI kiszámolta, hogy egyes kereseti tizedek keresete hogyan viszonyul a teljes keresettömeghez. Ez alapján látható, hogy
a legalsó decilis a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg a legfelső tized a 28,1 százalékát, mely nyolcszoros különbségnek felel meg.
A teljes állásban dolgozók felső 10 százaléka nagyobb volumenű kereset felett diszponál, mint az alsó 50%. Érdekesség még, hogy a második legtöbbet kereső tizedhez képest is kétszer annyit keres az első tized.
Bár az extrém különbségek más kérdéseket is felvetnek, a keresettömeg megoszlása a fogyasztás alakulását tekintve is kiemelten fontos. Közgazdasági alapelv, hogy minél kisebb keresettel rendelkezik valaki, keresetének annál nagyobb hányadát kénytelen fogyasztásra fordítani, míg a nagyobb keresetűeknél jellemzőbb a magasabb megtakarítási ráta. Tehát a jelentős kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak.
2024-ben a minimálbér emelkedése miatt a legalsó tizednél százalékosan magasabb emelkedés volt, mint a legfelsőnél (10 és 15 százalék), de nominálisan valójában még tovább nőtt a tizedek közti különbség.
2024-ben 2023-hoz képest a legkisebb keresetűek havi bruttó 29 500 forinttal, a legnagyobb keresetűek pedig 166 600 forinttal vihettek haza többet.
Mindezek hatására a felső 3 kereseti tized súlya a keresetekből a 2023-as 48 százalékról 2024-re 54 százalékra nőtt.
Összességében a 2024-es nominális növekmény nagy része a magas keresetűeknél képződött, ahol jellemzően lényegesen magasabb a megtakarítási ráta. Így a kereseti egyenlőtlenségek– számos egyéb kedvezőtlen hatásuk mellett – nagyban fékezik a hazai fogyasztás bővülését is.
