Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő K-Monitor beperelte a Belügyminisztériumot, hogy mint közérdekű adatot adja ki a Stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az egészségügyi ágazatban című, tíz évre titkosított tanulmányt, amelyet a Boston Consulting cég készített. A pert a szervezet jogerősen megnyerte. A Kúria azonban ezt hatályon kívül helyezte azzal, hogy a szerződés mellékleteinek kitakart része és maga a tanulmány döntés megalapozását szolgáló adatként abba a kategóriába tartozik, amelynek nyilvánossága kivételesen korlátozható.
A K-Monitor ezután nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Eszerint a támadott bírói döntés nem felel meg az indoklási kötelezettségnek, és olyan tényeket állapított meg a felülvizsgálati eljárásban, amelyeket az adatkezelő alperes sehol sem állított, így arról a szervezet mint felperes nem tudott nyilatkozni, illetve ellenbizonyítást ajánlani. A Kúria olyan információktól zárta el a társadalmat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a polgárok véleményt tudjanak kialakítani a közhatalom-gyakorlás minőségéről, ezen belül a polgárok mindennapi életét befolyásoló egészségügy átalakításáról.
Az Alkotmánybíróság Haszonicsné Ádám Mária (Áder János egykori köztársasági elnöki hivatalvezetője) vezette tanácsa azonban nem fogadta be a panaszt. Az ugyanis a végzés szerint tényállási, bizonyítékértékelési, törvényértelmezési – vagyis nem az Alkotmánybíróságra tartozó – kérdés, hogy a kért adattömeg további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja-e, vagy hogy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatának illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság „nem talált olyan körülményt, amelyet érdemi alkotmányossági vizsgálatot igénylő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni”. Ezért a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Egy hasonló másik ügyben ugyanez a tanács érdemi vizsgálat után hozott elutasító határozatot. A panaszos a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020-as zárszámadása alapján elvégzett ÁSZ-ellenőrzés eredményeit kérte ki az összes dokumentummal és számítással, arra hivatkozva: a médiatörvény szerint a Számvevőszéknek ellenőriznie kell a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pénzfelhasználását, hogy a finanszírozás meghaladja-e a közszolgálati feladatok nettó költségeit. Itt is az történt, hogy a kérelmező előbb megnyerte a pert, mert az Ítélőtábla szerint az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról beszerzett adatok célhoz kötött felhasználására vonatkozó törvényi adatkezelési szabályok nem minősülnek olyan törvényi korlátnak, melyek a közérdekű adatok megismerésének megtagadási okaként szolgálhatnak. Csakhogy itt is közbelépett a Kúria: hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet, mondván, hogy „a folyamatban lévő ellenőrzés adatainak a kiadása az ellenőrzés függetlenségét veszélyeztetné”. Idézték az ÁSZ-törvényből, hogy „az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett információk a jelentés készítésén kívül nem használhatók fel más célra”.
Az Alkotmánybíróság ezzel értett egyet, szerinte a Kúria helyesen döntött. Tehát – bár ebben az esetben nem visszautasítás, hanem érdemi vizsgálaton alapuló elutasítás történt – a végeredmény ugyanaz: a kérelmező nem ismerheti meg a kért dokumentumot.
