Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Összesen 700 millió eurót fektet rijekai finomítója fejlesztésébe az INA, a Mol olajtársaság horvát leánya ezzel növeli a hatékonyságát, csökkenti az importnak való kitettségét, és elkezd nyitni a zöldenergia felé.
A fejlesztés legnagyobb projektje a késleltetett kokszolóegység (DCU), mely építése most már több mint 90 százalékánál tart, és 2025 végére készül el. Amikor a DCU beindul, és teljes kapacitáson pörögni kezd, 13 százalékkal nő meg a létesítmény fehértermék-hozama, vagyis az új feldolgozási szakasz beiktatásával Rijeka ugyanannyi nyersolajból több dízelt fog tudni kisajtolni.
Rijeka most még a saját régióját sem tudja saját termelésből származó dízellel ellátni, és Európa egészéhez hasonlóan itt is importra szorulnak, az itteni éves behozatal egymillió tonna. Az INA azt várja, hogy a DCU felpörgésével megszűnik az importkényszer. A társaság számára ellátási szempontból egyébként Horvátország mellett Bosznia-Hercegovina és Montenegró jelenti a régiót, ide szállítanak. A rijekai finomítóban nem dolgoznak fel orosz olajat, igaz, ez az EU-s olajszankciók miatt számukra már nem is lenne lehetséges.
A maradékfeldolgozás egyébként a Mol-csoporton belül csak Rijekában újdonság, az anyacég százhalombattai és a szintén Mol-leány Slovnaft pozsonyi finomítójában már két évtizede működik ilyen technológia, tehát most a horvát finomító felzárkóztatása történik.
A 700 millió eurós fejlesztési csomag kisebb részét teszi ki a zöldenergia-projekt, mely a Dunai Finomítóból már szintén ismerős: napelemparkot létesítenek Rijekában, és egy vele összekötött zöldhidrogén-üzemet is. A magyarországi projekttel szemben ezt uniós pénz is támogatja, 15 millió euró a Nemzeti Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszköz (NRRF) keretéből. A rijekai napelempark 11 megawattos lesz, az elektrolizáló 10 megawattos, és ha beindul, akkor teljes kapacitáson évi 1500 tonna zöldhidrogént fog termelni. Ezt első körben a finomítóban hasznosítják majd.
A Dunai Finomítóban 2024 áprilisában adták át a zöldhidrogén-üzemet, amit az megtermel, azt szintén a finomító használja fel. Százhalombattán az éves hidrogénszükséglet 3-4 százalékát tudják így fedezni, és Rijekában is hasonló lesz az arány. Ez nem sok, de tavaly áprilisban a Mol-csoport vezérigazgatója, Molnár József úgy ragadta meg, hogy ez olyan, mintha hirtelen eltűnne az utakról 5500 kocsi.
