Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A két európai parlamenti képviselő Johann Wadephul német külügyminiszterhez fordult, mert nem szeretnék, ha az Orbán-kormány megtorpedózná az oroszellenes szankciók meghosszabbítását, márpedig itt nagy a tét, mert ha nem sikerül egyezségre jutni, akkor Moszkva hozzájut Nyugaton befagyott 200 milliárdos követeléséhez – írja a Spiegel.
Daniel Freund azzal érvel, hogy a Fidesz évek óta módszeresen leépíti a jogállamot, kiüresíti a demokratikus intézményeket, ugyanakkor korrupt hatalmi apparátust hoz létre. Az új berlini koalíciós szerződés azonban kifejezetten tartalmazza, hogy az EU-ban az eddiginél következetesebben kell élni a szavazati jog felfüggesztésével.
Idáig nem tűnt valószínűnek, hogy ilyen döntés születik, mert feltételezni lehetett, hogy Szlovákia és Olaszország megakadályozná, ám lehet, hogy most változik a kép. A két európai képviselő levele kiemeli: a német külügynek a hasonló véleményen lévő többi országgal együtt oda kell hatnia, hogy az Unió kimondja a jogállami elvek súlyos és tartós megsértését Magyarországon.
A napokban 26 képviselő írta alá Strasbourgban, hogy vonják meg az összes brüsszeli támogatást az Orbán-kabinettől, több uniós tagállam pedig közös állásfoglalásban fogalmazza meg aggodalmát a nemrég elfogadott magyar alkotmánymódosítás, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása nyomán, az elítélő nyilatkozatot eddig 14 EU-s tagország írta alá.
Nyitókép: AFP
