Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
2021-ben alapították meg az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központot, a Telex pedig most megnézte, az elmúlt négy évben mire jutott az intézmény. A helyzetértékeléshez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorát, Gyuricza Csabát hívták segítségül.
Gyuricza szerint először is nagy hiba volt a magyar sajtó részéről, amikor az alapításakor a neve miatt kigúnyolták a kutatóközpontot, ugyanis annak létrejötte szerinte a közép-ázsiai agrárkapcsolatok kialakulásának alapját jelentette. Elmondása szerint a MATE azóta
- közös mesterképzést hozott létre a Taskenti Egyetemmel,
- miközben a szomszédos Kirgizisztánban agrárinnovációs központot,
- Azerbajdzsánban pedig kihelyezett képzési intézményt alapítottak.
A rektor szerint ezek előtt a lehetőségek előtt a kutatóközpont létrehozása nyitotta meg az utat. Ez nem jelenti azt, hogy ne keresnének tőlünk nyugatra is ugyanilyen együttműködéseket, vannak például kétoldalú mesterképzéseik Ausztriával vagy Amerikával, és több évtizede már a közép-európai piacon is jelen vannak vetőmagjaikkal.
Gyuricza szerint a nemesített magyar krumplifélék nagy előnye a jelenleg Üzbegisztánban is használt nyugati fajtákhoz képest, hogy ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és jobban hozzá vannak szokva az országra jellemző szárazabb időjáráshoz, ezáltal pedig több terményt hozhatnának az elmúlt években komoly népességrobbanást mutató, és vele együtt nagy krumplifogyasztási felfutást produkáló üzbégeknek.
A MATE kutatói tehát a magyar burgonya elterjesztésében üzleti lehetőséget is látnak a közép-ázsiai piacon. Az egyetem részéről a projektet a vetőmagok és szaporítóanyagok forgalmazásával foglalkozó, profitorientált MATE Agrárcsoport Kft. viszi. Bevételt úgy termelhetnek, hogy ha az üzbég talajban és időjárásviszonyok között sikeresnek bizonyul a felszaporítás, a központ elkezdheti eladni a szaporítóanyagot a helyi termelőknek, akik licencdíjat fizetnek a magyar fajták után.
Gyuricza azt mondta, hat keszthelyi burgonyafajtából ötnek már 2023-ban sikeres lett a próbatermesztése, a rektor szerint azóta ezek az üzbég fajtajegyzékre is felkerültek, ami a forgalomba hozatal egyik feltétele. Az egyetem így arra számít, hogy 2026-ra az üzbég boltok polcain a magyar szaporítóanyagból termesztett krumpli is megjelenhet. Jelenleg a felszaporítás 1,7 hektáron zajlik, de jövő év végére a MATE már a tízhektáros célt tűzött ki maga elé.
A MATE egy másik célja az üzbég együttműködéssel egy új burgonyaféle fejlesztése lenne – ez ugyanakkor egyelőre csak jövőbeli terv. A rektor elmondta, hogy az együttműködés határozatlan időre szól, és ha sikeresnek bizonyul, még sokáig folytathatja a burgonyakutató központ a közös munkát. Varga Mihály jegybankelnök – akkor még pénzügyminiszteri pozícióban – 2024 tavaszán egyébként arról beszélt, hogy a kormány még szorosabbra fűzi a magyar–üzbég kapcsolatokat.
