EU-csúcsot tartottak, ahol az volt a nagy kérdés, sikerül-e megegyezni Ukrajna támogatásáról, illetve hogy mi lesz a befagyasztott orosz vagyonok sorsa. Végül az a döntés született: egy közös, 90 milliárd eurós hitellel segíti az EU Ukrajnát, a hitelből Magyarország, Csehország és Szlovákia marad ki. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt úgy kommentálta, hogy az uniós támogatás valóban erősíti az országának ellenálló képességét.
A hitelt nem a zárolt orosz vagyon terhére veszik fel. Ezt akarta elérni Orbán Viktor is, de az igazán fontos az volt, hogy Belgium kormánya ellenezte az ötletet, mert a szóban forgó összeg legnagyobb része egy brüsszeli elszámolóháznál van, és a belgák úgy érezték, nincs elég garanciájuk, mi van, ha Oroszország ezt később tőlük követelné vissza. Végül abban maradtak, hogy az orosz jóvátételből lehet majd visszafizetni a kölcsönt, amivel optimistán feltételezték, hogy lesz jóvátétel. És az is kiderült, hogy most már igazából ki sem kell küldeni Orbánt kávézni.
Tönkretehetik a gyerekek karácsonyát, márpedig ezt nem lehet tétlenül nézni – háborodott fel a kormány. Amikor már hetek óta a gyerekvédelmi botrány a közélet legfontosabb témája, erős mondatok ezek, hát még ha hozzátesszük, hogy azért váltottak ilyen kenetteljes hangnemre, mert kiderült, hogy bajok vannak a karácsonyi csomagszállítással. Egész pontosan a DPD kiszállítása döcög Budapest néhány kerületében. Iparági forrásaink egyöntetűen állítják, hogy összeomlásról nincs szó, de azt is, hogy még legalább két másik cég billeg a kapacitásai határán.
Persze nem egyszerű a helyzet, és pláne nem vigasztalja mindez azt a 10 százaléknyi embert, akinek fennakadás van a csomagjával. Úgy tűnik, a cégek alultervezték a rendelésszámot, a helyzeten pedig az sem segít, ha megborul az ügyfélszolgálati menetrend. A kormány mellett a GVH és a fogyasztóvédők is szigort követelnek, a szakma pedig arra figyelmeztet, hogy jövőre tömegesen borulhatnak meg a futárcégek, ha folytatódik a távol-keleti filléres csomagok dömpingje.
Amikor nem az ajándékozás, hanem a karácsonyi evés-ivás a téma, akkor is szívhatják sokan a fogukat, hiába lassul az infláció. A HVG ünnepi bevásárlókosara nagyjából öt százalékot drágult tavaly óta, bár a legtöbb termék esetében még nem érte el a 2022 végi csúcsot. Öt év alatt egyébként 63 százalékkal nőtt a karácsonyi menünk ára.
AFP
Az árak az MNB szerint 2026-ban annyira nem fognak nagy problémát jelenteni, a gazdaság beindítása annál inkább. A jegybank azt is kiszámolta, hogy 2171 milliárd forintot szór a kormány az emberek közé a választási osztogatásban, kitért arra, hogy a cégek még igyekeznek leépítések nélkül kibírni a rossz időket, ám ez egyre kevésbé megy nekik, és azt is megállapította, hogy sok vállalatnál úgy viselkedtek, mint ha a hét nagyobb esése előtt nem erősödött volna a forint hónapokon át. Az Eurostat pedig azt mutatta ki: az első becsléssel ellentétben mégsem az EU legszegényebb országa vagyunk, Lettország annyit rontott, hogy őket legalább megelőztük.
A hét képe: keresetek Magyarországon településenként
A nettó keresetek alakulása 2024-ben településenként (ezer Ft)
GKI
Ha a futárcégek minden baja nem elég, szállítmányozási káosszal indulhat 2026 – sőt, még az a rövid idő is izgalmas lesz, ami 2025-ből hátra van, a minisztérium ugyanis két nappal karácsony előtt ül le egyáltalán tárgyalni a közúti fuvarozókkal. Az útdíjak jelentősen emelkednek, a fuvarozók tömegei lennének képtelenek továbbműködni áremelés nélkül, csakhogy még azt sem tudják, pontosan mekkora emelést kellene elfogadtatniuk a megrendelőikkel.
Eközben kivezetnek egy vasúti teherszállítási támogatást is, ami miatt azt sem lehet tudni, mekkora lesz a vasúti szállítás áremelése. De még csak azt sem, hogy az ismeretlen mértékben dráguló szállítás hány megrendelő számára lesz reális opció.
Újrakezdődhet az EU-s vizsgálat a 2014-ben kötött Paks II. beruházás szerződései körül, miután az Európai Bíróság megsemmisítette a projektnek nyújtott állami támogatást jóváhagyó, korábbi európai bizottsági határozatot. Ez derült ki a levélből, amelyet Linsey McCallum, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának trösztellenes ügyekért felelős főigazgató-helyettese írt Tordai Bencének.
Reviczky Zsolt
A feladat azt megvizsgálni, hogy nem volt-e tiltott állami támogatás a projektben. A kormány állítja ugyan, hogy nem, de ha Tordainak lesz igaza, és „az várható, hogy teljes körű és az aktuális információkon alapuló új vizsgálat kezdődik majd a Paks II. beruházás állami támogatása ügyében”, akkor akár egy-két évet is várhatnak, az újabb uniós döntésre, mivel jogilag kockázatos és perelhető a projektben minden állami kifizetés.
Az MNB a héten a már említett inflációs jelentéssel, a kamat tartásával és egy, a lazításra utaló megszólalással vétette magát észre, de kénytelen volt foglalkozni az alapítványi ügyekkel is. Egy hajszálon múlt, de sikerült elkerülni az alapítvány vagyonkezelőjének csődjét: az utolsó pillanatban tudtak megállapodni, mielőtt egy opciós részvényvásárlási megállapodás élesedése bedöntötte volna az Optima Zrt.-t. Az alapítvány egyik befektetési alapkezelője pedig mostanra tette közzé a 2024-es beszámolóját, amelyből már látszott, hogy sok milliárd forint úszott el.
Eközben egy újabb devizahiteles nyert pert, csak a tőkét kell fizetnie és késedelmi kamat is jár neki. Politikai döntés nincs, úgyhogy csak lassan csordogál be a magyar jogba az Európai Bíróság tavaszi ítélete, amely az árfolyamrizikóval tisztességtelenül sújtott devizahiteleseknek kedvezett.
Elérte a 600 milliárd dollárt Elon Musk vagyona, nem kis részben azért, mert űrcége, a SpaceX már 800 milliárd dollárt ér. Ez sem elég, a 2026-ra esedékes tőzsdére lépést már 1500 milliárdos értékeléssel célozza meg.
A holdbázis és az űrbéli adatközpont jól hangzó terv lehet, a céghez ömlöttek az amerikai kormány megrendelései is, ennek ellenére masszív veszteséget halmozott fel. Nem mintha ez Musknak baj lenne, hiszen épp így tudta elérni, hogy a cégének ne kelljen olyan apróságokkal bajlódnia, mint hogy adót fizessen.
