És akkor Orbán lassan megtudja, mi jön a Barátság után

Ukrajnát hibáztatja a kormány, amiért Oroszország lebombázta a Barátság kőolajvezetéket január végén – pontosabban azért, hogy a vezetéken a támadás után még mindig nem indult újra a szállítás. A magyar kormány panaszainak szószólója Szijjártó Péter volt, de a külügyminiszter nincs egyedül álláspontjával: Robert Fico szlovák miniszterelnök is arról beszélt, hogy az ukránok már újraindíthatnák az olajat, de nem teszik, egyetértésüket pedig a vezetéket lebombázó oroszok is kifejezték.

Valójában nem tudjuk, miért nem folyik a kőolaj a Barátságon. Lehet, hogy valóban tart még a helyreállítás, lehet, hogy politikai nyomásgyakorló eszközként tekintenek arra az ukránok és az is, hogy az orosz támadások miatt súlyos energiaválsággal küzdő ország számára ez egész egyszerűen nem prioritás. Akármi mi is az indok, az biztos, hogy a kormányt és a Molt teljesen felkészületlenül érte a leállás, annak ellenére, hogy négy évük lett volna felkészülni rá, mióta Ukrajna megtámadásával nyilvánvalóvá vált, hogy kockázatot jelent az ország függősége az orosz olajtól. 

A megoldást Horvátországtól várja a kormány: tengeren, majd onnan az Adria-kőolajvezetéken hoznának be még több orosz olajat, de a horvátok vonakodnak belemenni ebbe. A gyors megoldásban a jelek szerint a Mol sem bízik, az olajmulti ugyanis kezdeményezte a kormánynál a stratégiai olajkészletek felszabadítását, amiről a kormány pénteken meg is jelentette a rendeletet. 

Miután a kormány egyértelműen ukrán nyomásgyakorlásnak tekinti a Barátság leállását, Szijjártó Péter be is jelentette a válaszlépést: Magyarország leállítja az Ukrajnába irányuló dízelexportot. Hogy ez pontosan mit jelent, arról a kormányon belül sincs egyetértés, legalábbis Gulyás Gergely a kormányinfón nem egészen ugyanazt mondta, mint Szijjártó egy nappal korábban, az azonban biztos, hogy mindketten kamuztak.

Szijjártó Péter világtérképet mustrál

Facebook / Szijjártó Péter

Az biztos, hogy a lépés kemény politikai üzenet a magyar kormány részéről, az viszont már kevésbé, hogy Ukrajnának komoly gondot okozna, legalábbis tartósan. Az ukránok ugyanis havonta több százezer tonna dízelt importálnak, ennek azonban csak töredékét Magyarországról. Ráadásul a háborúzó Ukrajnának üzemanyagot eladni jó üzlet, ezért valószínűleg a kieső magyar (és szlovák) dízel pótlását meg tudják oldani máshonnan. Az egyik legnagyobb szállító, Lengyelország már be is jelentkezett a feladatra.

Hiába uralta a múlt héten a közbeszédet a gödi Samsung-gyár körüli botrány, úgy látszik, a kormánynak esze ágába sincs lassítani az akkuipar féktelen támogatásával: bővítik a kiemelt beruházássá nyilvánított területet a debreceni déli ipari parkban, ahol a CATL és az EcoPro üzeme is található. A sokmilliárdos beruházásoktól nem csak gazdaságélénkítést és munkahelyteremtést, helyben politikai eredményeket is remélnek a kormánypárt, Göd után azonban kérdés, valóban szavazatokra fordíthatók-e a külföldi multik nyakába borított milliárdos támogatások.

De nem csak a környezetkárosításos botrányok miatt lehet mérsékelt az akkumulátorgyárak népszerűsége. Az üzemek egyelőre a várt gazdasági eredményeket se tudják szállítani: többségük csökkenő létszámról és visszaeső vagy elhalasztott termelésről számolt be. De ahol már zajlik a termelés, ott se problémamentes: szerda este a Semcorp debreceni katódgyárához kellett tűzoltókat riasztani, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, mert vízgőz jutott a légtérbe.

A hét képe: Orbán Viktor leteszi Ferihegy 3 alapkövét

Cabrera Martin

Péntek reggel helyére került az októberben bejelentett ferihegyi harmadik terminál alapköve. Szerencsére épp arra járt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki alig, hogy leszállt Washingtonból, a Donald Trump-féle Béketanács alakuló üléséről hazatérő gépéről, már sietett is az ünnepségre, ahol látványos mozdulattal helyezte a földre az ezermilliárdos beruházás számos építőeleme közül az elsőt. Az eseményen a kormányfő mellett részt vett Balázs Klári, valamint Korda György is, akivel Orbán így a héten már másodszor találkozott az Ulti DPK alakuló ülése után.

Orbán szerint a terminálbővítéssel már az évtized végére 25 millióra nőhet az éves utasszám, de a kormány nem elégszik meg ennyivel. A jelek szerint az utazásszervező cégekkel közösen azon ügyködnek, hogy még legalább két reptér működjön Magyarországon: Debrecenben, valamint Hévízen. A Ryanair már jelezte, hogy szívesen indítana járatokat a két vidéki légikikötőből, ehhez azonban azt követelik a kormánytól, hogy csökkentse a reptéri díjakat.

Miközben Orbán a reptéren hajlongott, Magyar Péter hivatalosan is a Tisza miniszterelnök-jelöltje lett. Így ha nyernek áprilisban, az ő feladata lesz, hogy kormányával végrehajtsa a Tisza gazdasági programját, amelyben hangsúlyos elem az elszámoltatás, az EU-s pénzek hazahozatala és a gazdaság beindítása is.

Magyar Péter Mezőkövesden

Fazekas István

Kapitány István, a párt gazdasági szakértője azt is elmondta, hogy a nagyvállalatoknak nyújtott állami támogatásokat is felül tervezik vizsgálni. A programba minden bele van pakolva, ami hasznos lenne – legalábbis Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint, de a dokumentum szerinte „talán több kérdést indukált, mint ahány választ kaptunk.”

Azt persze nem lehet megmondani, hogy a következő négy évben hogyan alakul a magyar gazdaság, akárki is lesz kormányon. Az már egy fokkal problémásabb, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a jelek szerint azt sem tudja elfogadni, amit a számok az elmúlt 4 évről mondanak. Pedig a statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a választás óta zsugorodott a magyar GDP.

A miniszter és makróelemzésért felelős helyettes államtitkára, Suppan Gergely szerint a HVG rossz bázist választott, ez azonban nem cáfolja lapunk állítását, miszerint a GDP ma még nem éri el a 2022-es választások idején mért szintet. Pedig a bruttó hazai összterméknél más mutatók még csúnyább képet festenek a legutóbbi kormányzati ciklusról: újra van magyar régió az EU tíz legszegényebbje között, Észak-Magyarországon az egy főre eső GDP már az uniós átlag felét sem éri el.

Fazekas István

Hogy a HVG-t a kormány közvetlen közelében is nagy érdeklődéssel olvassák, azt nemcsak Nagy Mártonék kifakadása jelzi: Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik közös alkuszcége kollégánk cikkére hivatkozva mentegetődzött saját ügynökeinek, miután beszámoltunk a kormány titkos határozatáról, amely gyakorlatilag megkerülhetetlenné a céget, ha egy állami cég vagy szervezet biztosítást akarna kötni.

Akár 85 ezres pezsgővel is koccinthat legújabb üzleti sikerére Rogán Antal második exfelesége, Rogán-Szendrei Cecília és barátnője, Sarka Kata: a páros ugyanis Acaia néven kávézót nyit a XII. kerületi Hegyvidék Bevásárlóközpontban, az itallapra pedig ilyen drága szeszesital is felkerült.

Facebook / Acaia

Ha megünnepelnék közös vállalkozásukat, akár négyesben is megtehetnék férjeikkel, hiszen nekik is jó hetük volt. Rogán-Szendrei férje, Szendrei Dániel ingatlanos cégben jelent meg, míg Sarka házastársának, Bessenyeinek a lapja, a Femcafé Mészáros Lőrinc TV2-jének műsorában készíthetett interjút Mészáros feleségével, Várkonyi Andreával.

Nyitókép: AFP / Nicolas Tucat