Közparkból lakóövezetté szeretné nyilváníttatni két gellérthegyi telkét az I. kerületi önkormányzat. A fővárosi közgyűléshez beadott övezetátsorolási kérelem által érintett területek egyenként 400-500 négyszögölesek, s közülük az egyik 2002 elejéig magántulajdonban volt, azóta csere révén mindkettő az önkormányzaté lett. A két éve már elutasított hasonló beadványt megismételve a jobboldali vezetésű helyhatóság azt szeretné, ha a jelenleg zöldterület - városi közpark - besorolású két ingatlant lakóövezetté minősítené a főváros. Kétségtelen, a két parcellától jobbra-balra található 2-2 beépítetlen, fás telek 1998 óta ugyancsak lakóövezet, s előtte is be lehetett volna építeni őket - közcélú intézményeket lehetett volna elhelyezni rajtuk. Az óvoda, planetárium és más hasonló létesítmények terve azonban az akkori fővárosi tanács ellenállásán meghiúsult, így a telkek távolról évtizedek óta úgy tűnnek, mintha a Gellérthegy - egyébként természetvédelmi oltalom alatt álló - sétányához tartoznának. A helyszín ugyanis a Bérc utca és a Citadella közötti sáv, amelynek több mint 2 hektáros területén két sor telek található. A felső, a Citadellához közelebb eső öt nagyobb közül négy ugyancsak a kerületé, ám ezek - egyelőre - maradnának a zöldterületi kategóriában.

A kerület pálfordulására jellemző, hogy mostanáig épp a helyi építési szabályzat szigora akadályozta meg a 4 zöld - de építési övezetbe került - magántelek beépítését. A képviselő-testület 2000-ben ugyanis úgy döntött, hogy az itteni épületek magassága csak 1,5 méterrel haladhatja meg a terepszintet, illetve hogy azok a Duna felől nézve ne bonthassák meg a fákkal benőtt terület látványát. Ilyen feltételekkel azonban senki sem vállalta az építkezést. Tegyük hozzá: a háború előtt lakóépületek álltak itt, s a zöldterületek védelmében épp ezen érv miatt szenvedte el az első vereséget a kerület. A sétánnyal közvetlenül érintkező, 1483 négyzetméteres legszélső telek tulajdonosa - a Polgár Galéria névadó-tulajdonosa, Polgár Árpád - ugyanis bontási és építési engedély nélkül az általa még 1990 előtt vett régi épület helyére egy jóval nagyobb, úszómedencés házat épített. Emiatt 2002-ben két ízben összesen 110 ezer forint végrehajtási bírsággal sújtotta a polgármesteri hivatal, majd tavaly a közigazgatási hivatal mégis megadta a fennmaradási engedélyt. Ráadásul Polgár nem a Bérc utcából építtette meg a bejáratot, hanem a védett sétányon keresztül hajt otthonába, amire külön engedélyt kellene kérnie a természetvédelmi hatóságtól.

A kerület második vereségét három évvel ezelőtt szenvedte el. Az építési korlátozásokba beleunt három család - amelyek a világháború előtti időktől az egyenként 400-500 négyszögöles ingatlanok tulajdonosai, de hosszú évtizedekig egy fillér hasznot sem láttak belőle - úgy döntött, "összeáll" Feith Zoltán vállakozóval, akinek kollégája egyikükkel szegről-végről rokonságot ápol. A szegedi vendéglátóiparban érdekelt Feith cége, a 2002-ben 24 millió forint üzemi veszteséget termelt - ugyanakkor egy rózsadombi társasház-beruházással már büszkélkedő - B. Soares Kft. vételi opciót kapott a telkekre, s a tulajdonosok nevében megküzdött a hatóságokkal. (A szomszédos Polgár is tett egyébként vételi ajánlatot, de kevesebbet kínált, így elesett az üzlettől.)

Éveken át tartó pereskedés után 2001-ben a Fővárosi Bíróság megerősítette: a telkek a kerületi korlátozást figyelmen kívül hagyva beépíthetők. Az önkormányzat ugyanis - túl az említett magassági korlátozáson - tévesen tájékoztatta az idős tulajdonosokat, azt a látszatot keltve, mintha a közparkra előírt építési tilalom az ő birtokukra is vonatkozna. A helyhatóság azonban ezután sem engedett: városképvédelmi okokra hivatkozva elutasította a kft építésiengedély-kérelmét. A határozat utal a kerület főépítészének, Aczél Péternek a véleményére, amely szerint még akkor sem volna ildomos engedélyezni a munkálatokat, ha azokat a jogszabályok amúgy lehetővé tennék. Az engedélyeket azonban - fellebbezésére - a megismételt eljárásban végül két ingatlanra megkapta a cég. A határozat a Polgárral szomszédos harmadik telek beépítésére nem jogerős, mivel az ellen a magánérdekeit határozottan képviselő galériatulajdonos fellebbezést adott be.

"A kerület lemondott négy értékes telke beépítéséről a zöldövezeti besorolású felső teleksoron. Tudomásul véve a bíróság ítéletét, s azt, hogy a főváros az alsó teleksor hat telkét lakóövezetbe sorolta, a kerület úgy döntött, hogy a tarthatatlanná vált másfél méteres magassági korlátozást felülvizsgálja" - fejtegette a HVG-nek Aczél Péter. Ráadásul - folytatta - a két önkormányzati telek budapesti jelentőségű. A Városháza akár meg is veheti és továbbra is zöldként használhatja, "de ilyen szándék hiányában az egymás melletti telkeket ugyanabban az utcában azonos építési jogok kell hogy megillessék" - indokolta az önkormányzat átsorolási kérelmét. Korábban a tervek szerint a Hegyalja út fölött egy hídról idevezető lépcső folytatásaként egyenes út vezetett volna a két telken át a Citadellához. Távlatilag a Rác fürdőtől, a szóban forgó területtől tisztes távolságban építendő sikló veszi át ezt a szerepet - érvelt a főépítész. Kétségtelen, hogy a szóban forgó "közpark" gazos, szemetes, nehezen járható át, de amikor a B. Soares Kft. felajánlotta, ingyen kitakarítja, rendezi, hosszú hónapokig még válaszra sem méltatta a polgármesteri hivatal (lapzártánkkor találtak alkalmat egy lényegében eredménytelen egyeztetésre).

Úgy tudni, eredetileg a Citadellához közelebb eső részt is építési övezetté kívánta minősíteni a képviselő-testület, utóbb azonban - nem kis részben a helyi ellenzék tiltakozása miatt - erről letettek. A Gellérthegy-védő Egyesületnél mindenesetre arról tájékoztatták a HVG-t, ellenzik a tervezett alsósori átminősítést is, s vélhetően igyekeznek majd lobbizni ellene a fővárosi közgyűlési szavazás előtt. A B. Soares Kft. építkezése azonban már eldöntött ügynek látszik: a három ingatlanon egy családi házat, illetve egy hat- és egy négylakásos társasházat tervező kft-nél úgy vélik, e két utóbbi építkezés egy éven belül befejeződhet.