"Több Európa ne jelentsen kevesebb Amerikát" - ez a magyar külpolitika egyik fő célkitűzése, amióta komoly feszültségek támadtak az EU és az USA között. 2002 után a szocialista-szabaddemokrata kormány mindenképpen szerette volna a korábbi mélypont után helyreállított magyar-amerikai kapcsolatokat szinten tartani, ám az iraki válság kényes állásfoglalásra késztette. Medgyessy Péter kormányfő akkor nem Európát választotta, hét másik miniszterelnökkel együtt az amerikai külpolitikát támogató nyílt levelet tett közzé, majd Magyarország részt vett az iraki vállalkozásban is.
Az USA Európa-politikájának esetleges változása kifejezetten kedvező lenne Magyarország számára, megszűnne ugyanis a választási kényszer. Noha George W. Bush elnök mostani útján az egységes Európával való amerikai jó viszonyra helyezte a hangsúlyt, Simonyi András, Magyarország washingtoni nagykövete szerint az USA vezetése nem felejti el, hogy "Magyarország az iraki háború megindítása előtti hetekben segített egyben tartani a transzatlanti közösséget". "A legnagyobb csalódást okoztuk viszont - tette hozzá Simonyi a HVG kérdésére - azzal, hogy nem sikerült három hónappal meghosszabbítani a magyar katonák iraki tartózkodását." Ez a csalódás azonban a HVG információi szerint csak részben érintette a kormányt, amelynek sikerült az idő előtti kivonulást a Fidesz-MPSZ számlájára íratni. Azt pedig kifejezetten jó néven vették a tengerentúlon, hogy Budapest annak idején az elsők között jelentkezett a NATO égisze alatt Irakba küldött csapatokba.
Magyarország számára a kétoldalú kapcsolatok terén a vízumkérdés viszonossága jelenti a legnagyobb kihívást. Tavaly már létrejött egy magyar-amerikai konzuli munkacsoport, amelynek keretében szeptemberben a vízumkiadás feltételeinek egyszerűsítéséről tárgyaltak. Valószínűleg az ügy kétoldalú rendezésének forszírozása helyett eredményesebb lesz a közös fellépés, különösen Lengyelországgal. Washingtoni diplomáciai körökben sokan megütközéssel fogadták tavaly, hogy Aleksander Kwasniewski lengyel elnök már-már goromba őszinteséggel adta amerikai partnerei tudtára, milyen megalázónak tartja, hogy miközben lengyel katonák az USA leghűbb szövetségeseként életüket áldozzák a közös ügyért Irakban, a lengyel polgárok csak vízummal utazhatnak az Egyesült Államokba. "Ez a módszer a Bush-kormánynál nem vezet eredményre" - mondta akkor név nélkül a HVG-nek egy Washingtonban dolgozó kelet-európai diplomata. Varsónak most mégis úgy tűnik, sikerült valamivel előbbre jutnia. A vízumkönnyítésről azonban Brüsszelben sem hangzottak el konkrétumok, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter mindössze annyit jelzett, hogy Washingtonban készül e tárgyban az úgynevezett útiterv.
Bár a visegrádi és a balti országok egyenként tárgyalnak majd Washingtonnal - mondta a HVG-nek Simonyi -, hasonló elbírálásra számíthatnak. A vízummentesség eléréséhez vezető folyamat első lépésében valószínűleg "barátságosabbá válik" az amerikai vízumkiadás - véli a nagykövet -, és a felek megkezdik a vízummentességhez vezető kritériumok pontosítását. Ehhez például szükség lenne tudni, hány magyar állampolgár tartózkodik lejárt vízummal az USA-ban - ezt az adatot azonban az amerikai hatóságok eddig nem hozták nyilvánosságra.
Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet: ahhoz, hogy a magyar állampolgárok belátható időn belül vízum nélkül utazhassanak az USA-ba, nem elég a Bush-kormány jóindulata. A kongresszusban ugyanis - biztonsági okokra hivatkozva - sokan az egész vízummentességi program felfüggesztését szorgalmazzák.
RÉTI PÁL / WASHINGTON, RIBA ISTVÁN
