© Fazekas István

"Kövér törpék csúfítják Budapestet ahelyett, hogy karcsú óriások ékesítenék" - érvelt a HVG-nek a magasházak szükségessége mellett az Árpád híd pesti hídfőjénél épülő, gyakran kritizált két irodaházra utalva Finta József. A sztárépítész régóta dédelgetett toronyházterve most ismét a viták kereszttüzébe került. A Raiffeisen Ingatlan Zrt. ugyanis felépítené a Róbert Károly körút és a Teve utca sarkán azt a 110 méteresre tervezett, Budapesten felhőkarcolónak számító épületet, amely miatt 2002-ben Schneller István főépítész javaslatára a Városháza egyöntetűen megtiltotta Budapesten az 55 méternél magasabb házak építését. Az időzítés tökéletes: a főváros éppen a budapesti városrendezési és építési keretszabályzat (bvksz) módosítására készül, így a nagyra törő terveket dédelgető ingatlanfejlesztők - az érintett XIII. kerülettel és az építészszakma jelentős részével karöltve - kemény lobbizásba kezdtek.

A Raiffeisen projektcége, az SCTSZH Váci Út Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. tavaly májusban szerezte meg a több mint 7 ezer négyzetméteres, jelenleg parkolóként használt területet az izraeli hátterű Metropolitan Kft.-től, amely 1999-ben - mint utóbb kiderült, hiú álmokat dédelgetve - beépítési kötelezettséget vállalt a XIII. kerületi önkormányzat egykori telkére. Az akkor hatályos szabályozás nem tiltotta a magasházak építését a Hungária körgyűrűn kívül, mindössze egyedi elbíráláshoz kötötte engedélyezésüket. Ám az egyedi elbírálás részleteiről nem szólt a jogszabály, így a szocialista vezetésű XIII. kerület 2000-ben a területre vonatkozó kerületi szabályozási tervében (kszt) megengedte volna a toronyházépítést a Róbert Károly körút és a Teve utca sarkán, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 73 méter magas épülete és a Teve utcai "rendőrpalota" 92 méteres antennája mellett. Csakhogy a főváros nem adta egyetértését a kszt-re, a közigazgatási hivatal pedig elutasította a fővárosi tiltást megtámadó Angyalföld beadványát. Végül az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kerületi szabályozást, így a Metropolitan lemondott tervéről.

Időközben maga Schneller is belátta, hogy nem tesz jót a városnak a provinciális szemlélet, és a HVG információi szerint ma már ő is támogatja, hogy a Hungária körgyűrűn kívül jelenleg érvényes 55 méteres korlátot 60-65 méterre emeljék. (A főépítész - akinek a széke régóta inog, és az utóbbi hetekben már az őt mindeddig védő Demszky Gábor főpolgármester is kifogásolta, hogy nem eléggé kezdeményező - másfél hét után válaszolt ugyan a HVG kérdéseire, ám később visszavonta nyilatkozatát.) Az ingatlanfejlesztők persze egyöntetűen úgy vélik: egészséges lenne, ha egy-egy toronyház megtörné a pesti látkép monotóniáját. Az építészszakma pedig teljesen megosztott a kérdésben: a magát progresszív szakmai szervezetnek minősítő Transzparens Építész Kör a szabályozás lazítását sürgető állásfoglalást juttatott el a főépítészhez, miközben Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke például eltérően fogalmazott: egyedül a befektetők érdeke, hogy toronyházak épüljenek Budapesten. "A város karakteréhez a négy-öt szintes házak illenek" - szögezte le.

"A történelmi városmagtól elég távol, városrészközpontokban, például Csepelen vagy a város északi részén elfogadhatónak tűnik a 100 méternél valamivel magasabb építési korlát" - utalt a lehetséges megoldásra a HVG-nek a múlt csütörtöki városházi egyeztetést követően Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ügyvezető igazgatója, aki a bvksz módosítását készíti. Igaz, hozzátette: az eddig épült monstrumokat látva nem csoda, hogy nem jött meg a budapestiek kedve a toronyházakhoz. A "magukat megmutatni akaró" építészeknek persze erre is megvan a válaszuk: a magas épületeket legalább 1:3 szélesség-magasság aránnyal kell tervezni, márpedig egy irodaház alapterülete célszerűen legalább 900 négyzetmétert kell hogy elérjen, s a 30 méteres szélességhez legalább 90 méteres magasság illik. Éppen a magasságkorlátozás miatt alakul ki tehát a "kövér törpe" effektus.

Más kérdés, hogy Budapest sziluettjét a jelenlegi limiteken belül is látványosan megtöri majd néhány tervezett magasház. Hiába a korlátozás, messziről látható lesz például a X. kerületi Mázsa téren néhány héttel ezelőtt jogerős építési engedélyt kapott Origo City lakó- és kereskedelmi épületkomplexum, amelyeket az Árpád híd melletti Duna Towerről elhíresült osztrák Magnum-csoport húz fel 135 ezer négyzetméteren. A Mázsa tér ugyanis - amely mellesleg Budapest geometriai középpontja - a Gellértheggyel azonos magasságban fekszik, így a "mindössze" 50 méter magas épületegyüttes messze a szomszédos lakótelep fölé tornyosul majd. De kilógnak majd környezetükből azok az 55 méteres toronyházak is, amelyeket a Transelektro-csoportból kivált Prestige City Kft. épít a Duna Plaza mögött, a Meder utcától északra fekvő területen. Egy másik ingatlanbefektető pedig a Váci út és a Duna közt, a Forgách utca magasságában vár a szabályozás lazítására, és "hogy messziről látszódjék", még a magasház-korlátozás előtt engedélyezett, 62 méteres Duna Towert és Europe Towert szeretnék felülmúlni.

Az ingatlanfejlesztőkkel szemben amúgy is engedékenynek ismert angyalföldi önkormányzat - a legitimálást elősegítendő - most ötletpályázattal igyekszik meggyőzni a közvéleményt: a Róbert Károly körút és a Váci út csomópontjában már álló két magasház mellé még magasabb épületek - köztük a Finta menedzselte Raiffeisen-ház - illenének a legjobban. "A szakma elvárásait próbáljuk kitapogatni, hogy tisztában legyünk vele, milyen elveket kövessünk, amikor a befektetők álmait kell a kerület új arcába illeszteni" - fogalmazott a HVG-nek Arató György kerületi főépítész, hozzátéve: "A pályázat nem titkolt célja, hogy a meglévő kereteket feszegesse a mai fővárosi szemléletben." Az sem lehet véletlen, hogy a "városrészközpont térfalainak építészeti kialakítására" kiírt pályázatra mérvadó (és nem utolsósorban közismerten toronyházpárti) építészeket hívtak meg - többek között Rajk Lászlót, az egyik lehetséges Schneller-utódként emlegetett Z. Halmágyi Juditot, valamint Pálfy Sándort, a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát tervező Építész Stúdió Kft. vezetőjét. A bírálóbizottság tagjai közt ott van Finta József, mint a Raiffeisen delegáltja, szakértőként pedig Albrecht Ute, aki nemcsak a mostani fővárosi keretszabályzat-módosítást készíti, de ő jegyezte az Alkotmánybíróság által megsemmisített kszt-t is.

Bár a Városházán már a múlt héten belefogtak a bvksz módosításába, a környezetvédők és a közvélemény ellenkezésétől tartva várhatóan csak az önkormányzati választások után - nem kizárt, hogy új, engedékenyebb főépítész előterjesztésében - tárgyalja majd az anyagot az új összetételű közgyűlés. A Raiffeisen mindenesetre júniusban három tervváltozatot terjeszt be a központi tervtanács elé: ha a 100 méteres toronyházat továbbra sem engedik meg a jogszabályok, 76 méternél alább akkor sem adják - erre a magasságra már ígéretet kaptak a fővárostól. Kötelezettséget vállaltak ugyanis, hogy a székházat - akármilyen magasra sikeredik - 2009-ben átadják jövőbeni lakójának, a Raiffeisen Bank Zrt.-nek.

G. TÓTH ILDA