HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Asparagopsis taxiformis nevű vörösalga jelentősen mérsékelhetné a haszonállatok metánkibocsátását, ami ma a világszerte évente kibocsátott üvegházhatású gázok 6-7%-át adja.

Az ókori Görögországtól Izlandig a tengeri algák és moszatok évezredeken át állateledelnek számítottak. A marhatenyésztők már rég észrevették, mennyire hizlalnak a tengeri növények. A modern kori Prince Edward-szigeten Joe Dorgan kanadai tejtermelő felfigyelt rá, hogy a tengerparti legelőjén egészségesebbek a tehenek, több tejet adnak, mint a szigeten beljebb legelő társaik. Elkezdte begyűjteni a viharok után partra sodródott növényeket, és azzal etette az állatait. Nem sokkal később Dorgan rájött, mekkora üzleti lehetőség lenne, ha a hínárt takarmányként hivatalosan is értékesíthetné.

A szükséges teszteket Rob Kinley kutató végezte el, és úgy találta, hogy a hínártól Dorgan teheneinek emésztése csakugyan hatékonyabb lett: 12%-kal kevesebb metán – a tehenek emésztésének egyik legjelentősebb mellékterméke – keletkezett, és a hatékonyabb emésztéssel megspórolt kalóriákból nőtt a tejhozam. A partra sodródott barnahínár vizsgálata elgondolkodtatta Kinley-t: más tengeri növényfélék nem szabadíthatnák-e meg még jobban a tehenek emésztését a metán mellékterméktől?

Emésztőszervük alapján a tehenek a kérődzők alrendjébe tartoznak – az összetett gyomor bendő részében a baktériumok megerjesztik a megrágott ételt, amelyet az állat felkérődzik, újra megrág, majd megint lenyel. Ez a gázképző baktériumos folyamat lehetővé teszi, hogy a tehenek, juhok, kecskék és bölények a fűhöz hasonlóan magas cellulóztartalmú takarmányt is megemésszék, de közben az állat mindkét végén metán távozik – 90% böfögéssel. Ez a melléktermék világszerte a teljes haszonállat-tenyésztésből származó kibocsátás 39%-át és a világ metánszennyezésének negyedét adja. Ausztráliában a farmokon és gazdaságokban termelődő metán a teljes üvegházgáz-kibocsátás közel 10%-áért felel.

A kérődzők anatómiájukból adódóan szükségszerűen az előgyomrukban zajló fermentációval dolgozzák fel az élelmet, de Kinley Prince Edward-szigeti felfedezése azt sugallja, hogy ennek a folyamatnak nem feltétlenül kell ekkora metántermeléssel járnia. Ausztráliában, a North Queensland-i kutatóállomáson Kinsley csatlakozott egy csapat tengerialga- és kérődzőtáplálkozási szakértőhöz, hogy takarmánnyal kevert, többféle tengeri növényt próbáljanak ki mesterséges tehéngyomorban, lényegében egy kis méretű fermentálótartályban. A nagy mennyiségben érkező különféle tengeri alga és moszat közül több is hatással volt a metántermelésre, de a kutatók hamar leszűkítették a kört az Asparagopsis taxiformisra – ez a vörösalgafaj világszerte meleg vizekben tenyészik.

Amikor a teszteredmények megérkeztek, Kinley és csapata azt hitte, elromlottak az eszközök. A mesterséges bendőben az Asparagopsis taxiformis a metántermelést 99%-kal csökkentette – és a dózis az eleségnek csak 2%-át adta. Az élő juhokkal végzett kísérletben ugyanez a dózis 70–80%-os metáncsökkenéshez vezetett. (A teszteket élő tehenekkel még nem végezték el.)

Az Asparagopsis taxiformis fő összetevője a bromoform. A kérődzők emésztésének egyik fontos lépéseként a bendőben található baktérium jellemzően olyan enzimeket használ, amelyek melléktermékként metánt termelnek. A bromoform a B12-vitaminnal lép reakcióba, és megakasztja ezt a folyamatot. Az Asparagopsis taxiformis és a bromoform hiányában a kérődzők a metánképzéssel a táplálékból nyerhető energia 2–15%-át veszítik el. Mint minden felesleges melléktermék, a metán is a rendszer maximális hatékonyságának hiányát jelzi: a kérődzők által elfogyasztott étel egy része nem válik testtömeggé. A gázképződés csökkentésével a bromoform megakadályozhatja a kibocsátást, egyben javíthatja a termelést.

Mivel ma 1,4 milliárd szarvasmarha és közel 1,9 milliárd juh és kecske népesíti be a földet, a metánkibocsátás megzabolázása az Asparagopsis taxiformisszal komoly kihívást jelent. Az ausztráliai haszonállatok mindössze 10%-ának kezeléséhez 60 km²-es algafarmra van szükség. Hol és hogyan lenne megoldható a tömegtermesztés? Vajon a szárítás és a tárolás befolyásolná-e a bromoform hatékonyságát? A Kinley-hez hasonló úttörők elismerik, hogy ez komoly erőpróba, de szerintük érdemes kísérletezni.

A fenti cikk a Paul Hawken Visszafordítható című könyvének szerkesztett részlete. A kiadványban kutatók, szakemberek és elkötelezett politikusok egy tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatcsomagot készítettek a klímakatasztrófa megállítására. A könyv 100 innovatív megoldást mutat be közérthető módon az élet különböző területeiről. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Extra Business HVG Könyvek

Felhőkarcolót fából? Nem is olyan vad ötlet!

Ha egy nagyvárosi építkezésre gondolunk, acélgerendákkal egyensúlyozó daruk jutnak az eszünkbe. Ez azonban változóban van: ma már építenek toronyházakat is szinte teljes egészében fából, ami egyébként a szén-dioxidot is megköti.

HVG Extra Business HVG Könyvek

Mit kell tudni a háztartási hulladék újrahasznosításáról?

Az újrafeldolgozott anyagok mintegy 50%-a háztartásokból származik, így ha az összes újrahasznosítható hulladékból az átlagos újrahasznosítási ráta világszerte 65%-ra emelkedik, a háztartások szelektív hulladékgyűjtő tevékenysége folytán 2050-re 2,8 gigatonna szén-dioxid-kibocsátás kerülhető el.