Ne féljünk megszegni a szabályokat!

1. A szabály csak akadály

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász híres mondása szerint „a termelékenység nem minden, de hosszú távon majdnem minden”. Ezekkel az erős szavakkal nyitja TED-előadását Yves Morieux is, a The Boston Consulting Group senior partnere. Morieux szerint a túl sok munkahelyi szabály kontraproduktív. „Vegyük a hatékonyság szentháromságát: egyértelműség, mérés, felelősségre vonás. Ezek félresiklatják az emberi törekvéseket.” Vajon a vállalatunknál pazarlóan bánunk az emberi intelligenciával, és aláássuk a munkatársaink törekvéseit? „Ha az emberek nem működnek együtt, ne az észjárásukat, mentalitásukat vagy személyiségüket hibáztassuk: vizsgáljuk meg a munkakörülményeiket” – hangsúlyozza Morieux. „Vajon személyesen érdekeltek az együttműködésben? Ha együttműködnének, egyénileg rosszabbul járnának? Miért működnének együtt?” Amikor a személyiségüket hibáztatjuk az egyértelműség, a felelősségre vonás és a mérés fogyatékossága helyett, a hatékonyság hiányát igazságtalansággal tetézzük. A közvélekedéssel szemben nem az a legjobb csapat, amelyik a legtehetségesebb tagokból áll, hanem az, amelyiknek a tagjai együtt tudnak működni a közös cél érdekében. Néha ez a szabályok megszegésével jár, de bátraké a szerencse.

2. Senki nem idegen az innováció szempontjából

Kisgyerekkorunktól arra tanítottak minket, hogy ne álljunk szóba idegenekkel. Pedig a hírekből szerzett információk ellenére az idegenek nem veszélyesek. Azért nem érezzük komfortosan magunkat a társaságukban, mert nincs velük közös kapcsolódási pontunk. Nem tudjuk, mik a szándékaik. Kio Stark előadásában azt tanácsolja, hogy inkább az ösztöneinkre, semmint a félelmeinkre hallgassunk, amikor idegenekkel találkozunk. Komoly irodalma van annak, hogy az ember gyakran könnyebben megnyílik és őszintébben beszél a lelki ügyeiről idegenek előtt, mint baráti vagy családi körben. Kevésbé esik nehezünkre idegenekkel kommunikálni, mert gyakran következmények nélküli kapcsolatunk van velük, és ezért nem érezzük a szükségét annak, hogy feltegyük az álarcunkat. Stark szerint a hozzánk közel állókkal szemben elfogultak vagyunk. „Elvárjuk tőlük, hogy megértsenek minket. Azt feltételezzük, hogy […] olvasnak a gondolatainkban.” Amikor a kollégáinkkal közösen dolgozunk egy innováción, ez az elfogultság és a közös véleményünk gátolja a kreativitást. Stark néhány provokatív gondolattal zárja előadását: „Sok időt töltünk azzal, hogy gyerekeinket oktassuk, hogyan bánjanak idegenekkel. Mi lenne, ha több időt töltenénk önmagunk oktatásával? Sutba vághatnánk az egymással szembeni összes gyanakvást. Teret engednénk ezzel a változásnak.”

3. Az új vállalati demokrácia

Ricardo Semler, a Semco Partners nevű brazil cég vezérigazgatója előadásában beszámol arról, hogy bárkinél többet tud a bonyolult cégek vezetésével járó kihívásokról. A vállalata több ezer alkalmazottat foglalkoztat, 100 millió dolláros forgalmat bonyolít le rakétahajtóművek gyártásából, és Brazíliában 4000 ATM-et működtet. De hogyan tudták megszüntetni a hagyományos munkahelyi szabályokat? Mi lenne, ha megszüntetnénk az óvodás szabályozásokat a munkahelyeken? Semler a vállalati demokrácia radikális formáját alakította ki; újragondolt mindent a megbeszélésektől kezdve a szabadságok bejelentéséig. Azt is be akarta bizonyítani, hogy a munkát és a magánéletet igenis egyensúlyba lehet hozni. Elsősorban az foglalkoztatta: „hogyan tanúsítsunk bölcsességet? […] Az ipari forradalom korszakából, […] a tudás korszakából származunk, de nem vagyunk közelebb a bölcsesség korszakához.” Számos, jelenleg alkalmazott szabály gátolja az innovációs és az együttműködést támogató törekvéseinket. Semler megoldása radikálisnak tűnhet, de a legnagyobb kérdésekre nem is lehet máshogy választ adni. Simon Sinek szerint „az emberek nem azt veszik meg, amit csinálsz, azt veszik meg, amiért csinálod. Egyszerűen csak az a dolgod, hogy megmutasd, miben hiszel.”. Már csak az a kérdés, hogyan tervezzünk és hogyan tegyünk szert több bölcsességre.

4. Az innováció új szabályai

hvgkonyvek.hu

Mit jelent az innováció? Számos félreértés és tévhit kering a témában, de Carl Bass vállalja, hogy előadása során tiszta vizet önt a pohárba. „Az innováció az a folyamat, amellyel megváltoztatjuk a világot. A lényege, hogy jobbá tesszük a dolgokat, mégpedig jelentős, és remélhetőleg hasznos módon.” Ahogyan sokan megtapasztaltuk, az innováció kemény dió. Meg kell ragadnunk a lehetőségeket, és meg kell kérdőjeleznünk a biztosnak hitt dolgokat. Az innováció természeténél fogva együtt jár a kockázatvállalással és a szabályok megszegésével, ha nem is gondolnánk, hogy a sikeres cégeknél ilyesmi előfordulhat. A technológiai trendek rávilágítanak, hogy mennyire megváltoztak a játékszabályok. Már nem termékeket vásárolunk, hanem élményekre fizetünk elő. A felhők megváltoztatták az üzleti életet, a digitális gyártás pedig a termelőipart. Kütyük garmadájával tudunk hozzáférni az információhoz, és szinte korlátlan számítógépes kapacitás áll a rendelkezésünkre. Az innováció folyamatos mozgásban van, a régi szabályok és munkamódszerek egy ponton túl nem érvényesek. Nemcsak a szabályok változnak meg, hanem maga az innováció is.

A fenti cikk az Inspiráló TED-előadások: Innováció című könyv szerkesztett részlete. Hogyan állítsunk össze munkahelyi álomcsapatot? Miként tanulhatunk a kudarcainkból? Miért érdemes kilépni a komfortzónánkból? Az összeállítás a 100 legjobb innovációról szóló TED-beszédből szemezget. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.