2017-ben a Franz Hölker ökológus és mások által műholdas adatok felhasználásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy a Föld mesterségesen kivilágított területe 2012−16 között 9%-kal nőtt. A világosodás Dél-Amerika, Afrika és Ázsia iparosodó országaiban a legerősebb, de Európa és az Egyesült Államok már eddig is jól megvilágított országaiban is folytatódik.

A fényszennyezést először a csillagászok vették észre, mert az éjszakai égbolton zavarta őket az égitestek megfigyelésében. 1998-ban Tim Hunter és David Crawford amerikai csillagászok az éjszakai égbolt fényszennyezéstől való védelme érdekében megalapították a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetséget.

Azóta több tanulmány is vizsgálta a fényszennyezés hatását a növényekre és az állatokra, amelyek a világosság és a sötétség ciklusai alapján szabályozzák olyan életfenntartó viselkedéseiket, mint a táplálkozás, az alvás, a ragadozókkal szembeni védekezés, sőt még a szaporodás is.

Ezek a tanulmányok káros hatások sorát fedték fel. Egy vizsgálat szerint az európai fák egy héttel korábban rügyeznek, mint az 1990-es években, ami megváltoztatja a növekedési időszakukat, és emiatt előfordulhat, hogy nem hullatják el leveleiket és gyümölcsüket időben ahhoz, hogy a téli károsodás elkerüléséhez alvó fázisba lépjenek.

Ördögi kör

HVG Könyvek

A fényszennyezés az állatokra is káros. A magas tornyok világítása például magához vonzza a költöző madarakat, nekiütközhetnek a toronynak és az áramvezetékeknek. A mesterséges fény a madarak immunrendszerét is károsíthatja.

Vizsgálatok szerint a nyugat-nílusi vírussal fertőzött házi fecske halvány megvilágítás alatt kétszer olyan sokáig hordozta magában a vírust, mint amikor sötétben volt – ezzel megduplázódott az az időszak, amikor a szúnyogcsípéssel továbbterjesztette a vírust.

Az állatokra gyakorolt káros hatás továbbterjedhet a növényekre. Ha egy fényforrás állandóan magához vonzza az éjszakai lepkéket, akkor nemcsak a kimerüléstől pusztulhatnak el (mert a fény soha nem alszik ki), hanem az izzó által termelt hőtől is, ugyanakkor a ragadozóknak is jobban ki vannak téve, mert könnyebben észrevehetők.

Az éjszakai lepkék számának csökkenése kihat az általuk beporzott növényekre, és befolyásolja a maghozamot. Egyes területeken a maghozam akár 30%-kal is csökkent. Egy svájci virágos rétet vizsgáló kutatócsoport azt állapította meg, hogy a rét utcai fénnyel való megvilágítása után az éjszaka megjelenő beporzó élőlények száma kétharmaddal esett vissza.

A fényszennyezés óriási probléma a tengeri teknősök számára is, amelyek tojásaikat a parti homokba rakják. A nőstényeknek sötét, homokos partra van szükségük a tojások lerakásához. A kivilágított tengerparti nyaralóhelyek, utcai fények miatt kénytelenek más hely után nézni. Ha egy egész partszakaszt végig kivilágítanak, kevésbé alkalmas helyen rakják le a tojásaikat, ahol az utódok elpusztulnak. Ez okozhatja a tengeriteknőspopulációk visszaszorulását.

A fenti cikk Az ökológia nagykönyve című kiadvány szerkesztett részlete.

Miért fontos megőriznünk a biológiai sokszínűséget? Hova vezethet a fajok tömeges kipusztulása? Miért élünk úgy a Földön, mintha lenne egy másik élhető bolygó? Az ökológia nagykönyve meggyőzően bizonyítja, miért kell mielőbb gyakorlatias válaszokat adnunk földi életünk megóvására, és mit tehetünk személyesen mindezért. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.