Kétoldalas üdvözlőkártya, kromolitográfia, Berlin, 1895A karácsonyi üdvözlőkártyák küldésének hagyománya az európai...

Kétoldalas üdvözlőkártya,
kromolitográfia, Berlin,
1895
A karácsonyi üdvözlőkártyák küldésének hagyománya az európai kultúrában két évszázadra nyúlik vissza. Ezt megelőzően, a XV--XVIII. századi keresztény világban az ünnepi jókívánságokat tartalmazó (kézi festésű, esetleg fa-, illetve rézmetszetes) lapokat az év végén, az újév alkalmából ajándékozták, küldték egymásnak a tehetősebbek.

A XVIII--XIX. század fordulójától a szerencsekívánó újévi lapokat fokozatosan felváltották a karácsonyi üdvözlőlapok -- a német szakírók szerint elsősorban azért, mert a városi polgárság körében az újév helyett a karácsony vált a legfontosabb családi ünneppé. Német nyelvterületen először Hamburgban terjedt el a metszetes karácsonyi üdvözlőkártyák küldésének szokása; egyes adatok szerint már a XVIII. század utolsó harmadában megjelentek ezek a tetszetős alkalmi nyomtatványok. A barokk lapok -- neves metszők és jó nevű nyomdászok rézmetszetei -- úgy készültek, hogy bekeretezve (vagy akár keret nélkül), a falra függesztett dekoratív grafikaként hirdethessék a karácsony eljövetelét. Ezekre a korai darabokra a rendkívül mozgalmas kompozíció jellemző.

A legelső angol karácsonyi üdvözlet jóval később, 1843-ban készült, tervezője a Victoria and Albert Museum későbbi igazgatója, Henry Cole volt, aki akkoriban egy „Home Treasury Office” (szabadon fordítva: Otthoni Kincsestár) nevű előkelő ajándékbolt tulajdonosaként eredeti újdonságokkal lendítette fel forgalmát. Cole a kőnyomatos, kézzel utánszínezett, 83x127 mm méretű üdvözlőkártyából pontosan ezer darabot rendelt -- Felix Summerly álnéven. Hogy megrendelőként miért használt álnevet, máig rejtély, mindenesetre az ötlet bevált: készletét két-három éven belül kiárusította, és hamarosan követői, sőt konkurensei is akadtak.

Az Egyesült Államokban egy bevándorló német nyomdász, Louis Prang jóvoltából honosodott meg a karácsonyi üdvözlőlap az 1870-es évek elején. Ő először reklámkártyákra nyomtatta a „Merry Christmas” feliratot, de a sikeren felbuzdulva hamarosan saját tervezésű karácsonyi kromolitográfiákkal is jelentkezett.

A magyarok viszonylag gyorsan csatlakoztak a karácsonyi üdvözlőlapok küldésének hagyományához. A korai darabok java része természetesen osztrák, illetve német nyomdák termékeként, német nyelvű feliratozással került forgalomba az 1820--1830-as évek fordulóján. Ám alig egy kurta évtizeddel később már elég gyakran találkozhatunk hasonló, magyar nyelvű nyomtatványokkal is.

A rézmetszetes, majd litografált üdvözlőkártyák a XIX. század közepétől egyre népszerűbbekké és díszesebbekké válnak. A század utolsó harmadában pedig szinte általánossá válik az aranyozás, a dombornyomás és a stancolás, vagyis a nyomtatvány széleinek csipkeszerű díszítése -- akár a viktoriánus Angliában, Berlinben és Bécsben, vagy akár a jóval szerényebb piacot jelentő Pest-Budán készültek is a lapok. A grafikai szempontból sem érdektelen darabok megjelenése az 1880-as évek végére tehető. Ikonográfiai leltáruk nem nyúlik túl hosszúra: Krisztus, angyalkák, Mária a kisdeddel, a három királyok, Mikulás, karácsonyfa, fagyal és más, számunkra ugyancsak jól ismert motívumok. A fagyal az angol és az amerikai karácsonyi lapok majdhogynem elmaradhatatlan díszítőeleme, nálunk viszont nagyon ritkán találkozhatni vele. A karácsonyfa-állítás német eredetű szokását a hagyomány szerint Podmaniczky Frigyes családja honosította meg Magyarországon az 1840-es évek elején. Izgalmas lenne kideríteni, mikor tűnt fel az első karácsonyfa hazai gyártmányú üdvözlőlapjainkon…

Ilyen feladatot egyébként már vállalt és kiválóan meg is oldott az Angliában ugyancsak ismertté vált Buday György (1907--1990) grafikus, aki több évet töltött e jelenség tanulmányozásával. Olyan hatalmas gyűjteményekhez volt hozzáférése, mint a British Museum, a Victoria and Albert Museum, sőt a királyi család magángyűjteménye, mely utóbbinak rendezése is a nevéhez fűződik. E témában ő írta az egyik legteljesebb és legalaposabb monográfiát; az 1954-ben Londonban megjelent The History of the Christmas Card (A karácsonyi üdvözlőkártya története) című 300 oldalas műve ma már könyvészeti ritkaság.

A karácsonyi képes levelezőlap megjelenése a XIX--XX. század fordulóján nagy kihívást és komoly versenyt jelentett a hagyományos üdvözlőkártyák gyártóinak, de létében sohasem fenyegette a karácsonyi üdvözlőlapot, hiszen a borítékban postázott, elegáns -- és persze költséges -- karácsonyi üdvözlőkártya küldése a felső- és középosztály tagjai körében továbbra is elvárás maradt. Jóllehet a plebejus képes levelezőlap a XX. század második felében mindenhol teret nyert a karácsonyi üdvözlőlappal szemben, ez utóbbi divatja manapság egyre inkább visszatérni látszik. Ugyanez mondható el a gyűjtéséről is, amint azt az egyre emelkedő árak jól mutatják: egy tetszetős, jó állapotban lévő, a XIX. század második feléből származó karácsonyi üdvözlőkártya ma akár több ezer forintba is kerülhet, de tudunk tízezer forint felett gazdát cserélt darabról is.

A gyűjtő persze a kortárs példánynak is örül, akár kétszer is. Először, amikor kézhez kapja, másodszor, amikor besorolja gyűjteményébe, jól tudva, idő kérdése csak, hogy szerzeménye beérjen. Ehhez persze jócskán szüksége lesz türelemre, de gyűjteni csak így érdemes -- még karácsonykor is. Ezért is, ez úton is kívánunk boldog karácsonyi ünnepeket!

Balázs Károly (Műértő - 2005. december)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Műértő

Műértő 2005. decemberi tartalom

Új kulturális térszerkezetet! - beszélgetés Takáts Józseffel, Pécs nyertes kulturális fővárosi pályázatának szerzőjével, tudósítás az Oroszország! kiállításról New Yorkból, beszámoló a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Gaston Lachaise kiállításról és a 2B Galéria kiállításáról, valamint körkép a svájci őszi aukciókról. Mindez és még sok minden más a Műértő decemberi számában!

Mire jók a robotok? Így segítik az embereket a raktárakban

Mire jók a robotok? Így segítik az embereket a raktárakban

Mátrai Erőmű: az állam sokat veszíthet, de Mészáros Lőrinc már biztosan nyert rajta

Mátrai Erőmű: az állam sokat veszíthet, de Mészáros Lőrinc már biztosan nyert rajta

Orbán és Szijjártó írta az előszót az olimpiai bajnok kajakosról szóló könyvben

Orbán és Szijjártó írta az előszót az olimpiai bajnok kajakosról szóló könyvben

„Ha elromlik a Föld, akkor meghalunk”

„Ha elromlik a Föld, akkor meghalunk”

Csak 709 telt házas Madonna-koncert kell – Puskás Aréna-matek a Duma Aktuálban

Csak 709 telt házas Madonna-koncert kell – Puskás Aréna-matek a Duma Aktuálban

Marabu FékNyúz: Városrendezési terv

Marabu FékNyúz: Városrendezési terv