Budapest a csőd szélére került, mert a kormány megvágja 50 milliárd forinttal, miközben ennek a pénznek a dupláját veszi ki a szerencsejáték-monopóliumból. A tavalyi céges beszámolók alapján a nemzeti tőkések is bármikor kacagva összedobhatnának 50 milliárd forintot. A gazdaság döcög, de marad az árrésstop, a nyugdíjasok áfavisszatérítés helyett utalványt kapnak, és mégsem azonnal lesz minden zsákfaluban ATM, mert a kormány rájött, hogy ez – sem – ilyen egyszerű. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Karácsony Gergely főpolgármester május 26-án jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat bírósági jogvédelmet kért, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszózhassa Budapest számlájáról az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás (valójában: a központi költségvetésnek befizetendő adó) esedékes részletét. A kincstár ennek ellenére leemelte a pénzt május 29-én. Az önkormányzat vitatja az inkasszó jogszerűségét.
A nagyobb önkormányzati cégek finanszírozását máris le kellett állítani, kivéve, ami a nettó bérek kifizetését illeti. Az önkormányzat mintegy 50 milliárd forint adókötelezettséget vitat, 89 milliárd forint adókötelezettséggel ugyanis csak 39 milliárd támogatás áll szemben.
A kormány által felemelt adó miatt a főváros a csőd szélén áll, Karácsony Gergely a BKK-tól kért pénzmegtakarítási vészforgatókönyvet. A budapesti közösségi közlekedés valójában máris katasztrofálisan alulfinanszírozott, a BKV „belső adóssága” az elmaradt beruházások miatti meghaladja a 800 milliárd forintot. Érdemi spórolásra csak visszafordíthatatlan leépítés árán lenne lehetőség, ami hatalmas társadalmi károkkal járna.
Mindeközben lemondott Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója. Felmondásában azt írta, a pályázaton piaci profizmust várnak el a jelentkezőktől, miközben ahhoz a minimálisan elvárható feltételek sem teljesülnek. Az, hogy a közgyűlés eredménytelenné nyilvánította a főváros által a BKK vezérigazgatói posztra kiírt pályázatot, csak az utolsó csepp volt számára a pohárban, szerinte amúgy is folyamatosan megkérdőjelezett legitimációval kellett dolgozni, amit egy idő után képtelenség folytatni.
Bár a Fidesz igyekszik a városvezetésre tolni a kialakult állapotokat, nem csak Budapest van szorult helyzetben. Négymilliárd forinttal több pénzre van Eger önkormányzatának szüksége, mint amennyi bevételhez hozzájut, most az egykori Kepes Központ épületének elárverezéséből szereznének legalább egymilliárdot.
A hét képe: Orbán Viktor az iparkamara ülésén agitált Ukrajna ellen
A közlekedésért felelős minisztert, Lázár Jánost nem nagyon foglalkoztatja, hogy az ország fővárosa a közlekedési apokalipszis szélére sodródott. Június 1-jétől indul a késések utáni jegyárak visszatérítése – jelentette be ugyanakkor az általa a kormányinfók mintájára kitalált közlekedésinfón.
Ha egy vonat vagy busz legalább 20 percet késik, akkor a vásárlót a jegy árának 50 százalékos visszatérítése illeti meg.
Vonatkozik ez azokra is, akik fizikailag váltanak jegyet, illetve az applikációban is be lehet kapcsolni a visszatérítési funkciót. A miniszter szerint a MÁV 750 helyszínen 1200 mosdót újít fel. A felújítási program 6,5 milliárd forintba kerül, a mosdók egy része fizetős lesz.
„Az idén egyszeri, 50 ezer forintos bérkiegészítéssel köszönjük meg” a vasutasok munkáját – írta Facebook-oldalán Lázár csütörtökön. A bejegyzéshez csatolt képen az áll: „megbecsüljük a mávosok, volánosok munkáját”.
A főváros finanszírozási összeomlása érdekes időpontban ütött be: a vállalkozások ugyanis május 31-ig kötelesek beadni a 2024-es beszámolóikat. így éppen a héten derül ki az is, különféle állami és Fidesz-közeli vállalkozások milyen árbevételeket és nyereségeket értek el.
Ott van például az állami Szerencsejáték Zrt., a tavalyi évük tényleg kiemelkedően jövedelmező lett. A 2023-as 980 milliárd forintnyi nettó árbevételük tavaly 1236 milliárdra nőtt (az egyéb bevételek értéke 5,8 milliárdra jött ki). A társaság tiszta nyeresége a két évvel ezelőtti 40 milliárdról tavaly 50 milliárd forintra nőtt. A nagy sikerre való tekintettel a magyar állam nevében eljárva
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter el is rendelte 100 milliárd forint osztalék kifizetését a profit meg a cég eredménytartaléka terhére.
A hatalmas bevételnövekedés nem kis részben 2024 nyarának köszönhető, amikor egymás után jött a foci-Európa-bajnokság és az olimpia, az emberek meg veszettül elkezdtek sportfogadásokat kötni.
A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) az elmúlt tíz évben összesen 3 milliárd forint támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. A szerződésekben vannak nehezen megmagyarázható tételek is, a szervezet azonban közérdekű adatigénylésre sem árulta el a részleteket, noha a NAIH szerint ezt meg kellene tenniük.
Ha a kormány nem akarja a szerencsejátékosokon beszedett hasznot közösségi közlekedésre fordítani, akár kérhetne egy szívességet Mészáros Lőrinctől. Újabb remek éven van ugyanis túl a Mészáros és Mészáros Zrt. A felcsúti cég – amelynek 49 százalékban Mészáros Lőrinc, 51-ben pedig Mészáros tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global a tulajdonosa – 4 milliárd forinttal kisebb nyereséget ért el, mint 2023-ban, de így is 28 milliárd forint profittal zárta az évet. A vállalat tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a profit nagy részét kiveszik osztalékként, egész pontosan 26 033 298 000 forintot fizetnek ki ilyen módon.
Van két ember az országban, akik nem kockáztattak a szerencsejátékkal, hanem tutira mentek: Garancsi István és Habony Árpád ezúttal nagyot nyert a közös kaszinócégének köszönhetően. Közös vállalkozásuk, a Garinvest Projekt Zrt. 13,5 milliárd forint nyereséget ért el a friss céges beszámoló szerint.
Óriási csökkenés után is közel 4 milliárdos lett Tiborcz István miniszterelnöki vő tanácsadó cégének nyeresége, adót fizetnie pedig nem kellett. A BDPST Capital Zrt. akkor is jó évet zár, ha nem zár annyira jó évet. És jól megiramodott 2024-ben a BDPST Koncept Kft., melynek ügyvezetői posztjára a BDPST-csoport feje, Tiborcz István saját feleségét, a miniszterelnök legidősebb lányát, Orbán Ráhelt nevezte ki. A társaság bevétele egy év alatt a 3,5-szeresére, 236 millióról 863 millió forintra nőtt. A három és félszeres szorzó a nettó árbevétel mellett a tiszta nyereséget is elérte, itt a korábbi 3,3 millió után 11,6 millió profit jött össze, amit bent hagytak a cégben, nem fizettek ki osztalékot.
Erős évet zárt a kormány kedvenc takarítócége, a B+N Referencia Zrt., adózott eredménye mintegy 6 milliárd forinttal, 14,6 milliárdra nőtt, ez a cég múlt héten közzétett beszámolójából derült ki. A cég az árbevételét közel megduplázta, a jelentős részben állami megbízásokat teljesítő vállalat a tavalyi 112 milliárdhoz képest idén már 208 milliárd forint bevételre tett szert.
Nem hiába vette nevére Szíjj László, a Duna Aszfalt és az autópálya-koncessziós cég (Mészáros Lőrinc melletti) tulajdonosa Simicska Lajos egykori cégbirodalmának egykori ékkövét, a Közgépet, avagy új nevén a Duna NRG-t tavaly a cégcsoportba, a vállalat rögtön kisebbfajta csodát művelt. Míg 2023-ban 20,8 milliárd forintos bevételre 750 milliós szerény profit jutott, addig tavaly negyedannyi, 5,5 milliárdos bevételre termeltek 1,85 milliárdos nyereséget, osztalék kifizetésére nem került sor.
Azért nem volt mindenkinek annyira príma éve, még a családban sem. Tavaly
csupán 104 millió forintos bevételt ért el Orbán Viktor harmadik gyermeke, Orbán Sára vállalkozása,
az Art Related Solutions Kft. Ez meglehetős visszaesés az előző évig tartó folyamatos növekedéshez képest. A tavalyi bevétel már alig a negyede lett a 2023-as 458 millió forintnak. Ezzel ellentétesen alakult viszont a profit, amely a 2023-as 8 millió közel két és félszerese, 19,5 millió forint lett tavaly. Ezt pedig – az előző évben követett gyakorlathoz hasonlóan – eredménytartalékként benne is hagyták a cégben.
Jelentősen megcsappant Matolcsy Ádám cége, a Balaton Bútor Kft. nyeresége tavaly. Ha csak a bevétel alakulását nézzük, 2024 nem alakult rosszul Matolcsy Ádám cégének, a belföldi értékesítés nettó árbevétele az egy évvel korábbi 2,3 milliárd forintról 3,3 milliárdra nőtt, az exportbevétel pedig 465 millióról 473-ra. A 2023-as 20 millió forint adózott eredmény után tavaly 5,4 milliós profitot termelt.
Kis mértékben, 3 százalékkal csökkent a többek között a HírTV, az Origo vagy a megyei lapok tulajdonosának, a Mediaworks bevétele 2024-ben a megelőző évhez képest: míg tavaly 57,1 milliárd forint volt a fideszes médiabirodalom, a KESMA irányító cégének a forgalma, addig 2023-ban 57,3 milliárd forintot értek el. A nyereségesség ugyanakkor jócskán, több mint 90 százalékkal csökkent: ez 3,3 milliárdról 321 millió forintra esett.
Nem sikerült jól 2024 Hosszú Katinka cégeinek. Az idén év elején visszavonult úszóklasszis egy fő társaság tulajdonlásával három céget működtet, ebből kettő bukással zárt, egy minimális nyereséget termelt, és összességében a zászlóshajó vállalkozás is mínuszos volt az éves céges beszámolók szerint.
Közben a gazdaság még mindig nem óhajt dübörgő repülőrajtot venni. A szolgáltatások külkereskedelmének első negyedéves visszaeséséről jelentett a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Közlésük szerint a szolgáltatások euróban számított exportja 3,6, importja 2,6%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A KSH szerint a mérleg romlásának hátterében elsősorban a szállítási szolgáltatások 139 millió, az üzleti szolgáltatások 46 millió eurós egyenlegromlása húzódott meg, melyet a turizmusszolgáltatások 78 millió eurós egyenlegjavulása valamelyest ellensúlyozott.
A turizmus az első negyedév után is jól teljesített. 2025 áprilisában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,4 millió vendég összesen 3,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 17, a vendégéjszakáké 16 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, amelyhez az idén teljes egészében áprilisra eső nagypéntek és húsvét is hozzájárult.
Elsősorban a forint árfolyamának euróval szembeni éves szintű gyengülése, valamint az előállítási költségek növekedése vezetett odáig, hogy idén áprilisban az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 7,9%-kal nőttek az ipari termelői árak.
Az alapkamat marad 6,5 százalék – döntött a jegybank monetáris tanácsa kedden.
A gyengélkedő gazdaságra ráférne a kamatcsökkentés, de a magas infláció és a gyengélkedő forint erre nem nyit teret.
Nagy Márton gazdasági miniszter kissé mintha elszólta volna magát, mintha kritizálta volna a gazdaságfejlesztés korábbi irányait. Az ázsiai akkugyárak betelepítése nem jelent diverzifikációt, csak a német függést erősíti. Ráadásul a magyar gazdaság túl energiaintenzív. Javítani kellene a termelékenységet, ehhez az élelmiszeripart, a gyógyszergyártást és a turizmust kellene a gazdaságfejlesztés fókuszába helyezni – mondta.
A megvilágosodás nem tartott sokáig, nyilatkozatáról beszámoló cikkünk megjelenése után a Facebookon reagált: „A Telex, a 24.hu és a HVG rosszindulatú cikkeiben
erősen kiforgatták a szavaimat,
ezért öntsünk tiszta vizet a pohárba! Az, hogy több mint ezer milliárd forintot költöttünk az akkumulátoriparra, az helyes, hiszen ennek eredményeképpen lett a járműipar high-tech iparág. De ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem kell új sikerágazatokat támogatni.”
A kormány egyéb intézkedései sem bizonyulnak olyan egyszerűnek. Régi ismerős kampányeszközt vett elő újra a kormány: Zsigó Róbert államtitkár hétfőn bejelentette, hogy minden nyugdíjas egyszeri, 30 ezer forint értékben utalványt kap, amelyeket majd a vidéki kisboltokban, a nagyobb üzletláncokban, a piacokon és az őstermelőknél lehet majd beváltani. Gulyás Gergely aztán a szerdai kormányinfón annyival egészítette ki az eredeti bejelentést, hogy nemcsak élelmiszerre lehet majd felhasználni az utalványt, de hogy mire, azt még nem mondta el. A nyugdíjasok az év elején számukra beígért áfa-visszatérítés helyett kapják az utalványt – erősítette meg a kormányinfón a HVG kérdésére is Gulyás. Gulyás szerint azért döntöttek – az idei évre vonatkozóan – erről, mert ez a legegyszerűbb, és mert a idősügyi szervezetek is az egyszerűbb megoldást kérték. Lesz mit kidolgozni, egy ilyen rendszert bevezetni nem annyira egyszerű, mint amilyen megígérni, hogy lesz pénz.
Az is kiderült, hogy ATM-ekkel sem olyan egyszerű megszórni az országot, mint gondolták. Idén csak minden 1000 fő feletti település kap bankautomatát. Erről az NGM kérésére döntöttek – derült ki a szerdai kormányinfón. Az 500–1000 fő közötti kistelepülések majd csak jövőre kerülnek sorra. A lépés hátterében az áll, hogy
felmérték, hány automata szerezhető be egy éven belül, és hogy a bankok mennyit képesek beállítani informatikai rendszereikbe
– mondta a HVG kérdésére Gulyás.
A kormány arról is döntött, hogy az élelmiszerek árrésstopját meghosszabbítják augusztus végéig. „Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a kormány bárminemű szakmai egyeztetés nélkül meghosszabbította a hatósági árak rendszerét, amivel szőnyeg alá söpri a magyar gazdaságban meglévő feszültségeket, és figyelmen kívül hagyja a magyar gazdaság és a vásárlók hosszú távú érdekeit” – reagált az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
A kisebb élelmiszer-kereskedők 18 százaléka készül bezárni üzletét,
romlik az ellátásbiztonság, csökken a beruházási képesség, romlik a kiszolgálás minősége, csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, nő az import, romlik a hazai gazdaság teljesítménye, erősödnek az inflációs várakozások
– válogatás azokból a megállapításokból, amikre az árrésstop hatásait elemző tanulmány jutott, amit az OKSZ rendelt a GKI Gazdaságkutatótól.
Azt azért nem mondhatni, hogy a kormányban ne létezne önmegtartóztatás. Március 21-e óta egyszer sem utazott bérelt repülőgéppel külföldi hivatali útra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, azok helyett mindig honvédségi gépeket használt. Az „önmérséklet” azóta tart, hogy az Átlátszó március 20-án első fokon pert nyert a Fővárosi Törvényszéken: a bíróság nem tartotta jogszerűnek a külügy jogszabályi hivatkozását, amellyel megtagadta a repülőgépbérlések költségadatainak kiadására vonatkozó igénylésüket.
Orbán Viktor miniszterelnöktől sem idegen az önmegtartóztatás, különösen, amikor a vagyonnyilatkozatát tölti ki. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezné a kormány a civil szervezetek alapítóit, ugyanakkor épp
Orbán Viktor felejtette ki a vagyonnyilatkozatából, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója.
A K-Monitor civil szervezet szerint ezt az országgyűlési képviselőknek is fel kell tüntetniük, azonban a miniszterelnök ezt évről évre nem teszi meg, holott „a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány” alapítója és az alapítói jogok gyakorlója hosszú idők óta. Az ügyben legutóbb a K-Monitor május 12-én fordult az Országgyűlés mentelmi bizottságához, Hargitai János elnök azonban elutasította vagyonnyilatkozati eljárásra vonatkozó kezdeményezésüket.
Ha Ön a fentiek tükrében úgy érzi, a NER már nagyon régen áll fenn, de nagyon gyorsan összeomolhatna: létezik erre egy közgazdasági törvény, amelyet nagyon gyakran idézhetnek a politikai, a céges és persze a tőzsdei és gazdasági válságok kutatói is. Rüdiger Dornbusch az eredeti modelljében nemhogy a politikával nem foglalkozott, még az általános gazdasági válságról sem volt abban szó. Nem, ő csak a pénzügyi piacok vad mozgásairól dolgozta ki elméletét 1976-ban, később derült ki, hogy az nagyon jól passzol egy csomó más fajta válságra.
Tizennégy százalékos hátrányból tizenöt százalékos előnyt épített a Tisza Párt a tavalyi EP-választások óta eltelt kerek egy évben. A Medián legfrissebb felmérése szerint többségbe került azok aránya, akik Magyar Péter pártjának győzelmére fogadnak 2026-ban a Fidesz felett.
A filozófus nem hiszi, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz.
Május vége óta többször is el kellett halasztani a misszió indítását.
A volt miniszter főtanácsadó lesz.
Szívbillentyű-megnagyobbodása volt a politikusnak.
A főpolgármester szerint nagyon hiányzott a fővárosnak az a 10 milliárd, amit most visszakapnak.
Nagyot nőtt a civil áldozatok száma.
