Tisztelt Ügyvéd Úr!

2005 óta működik 14 lakásos társasházunk. Először csak négy lakást értékesíttek, a többi lakás a beruházó nevén maradt. Ezután folyamatosan keltek el a lakások, ma már csak kettő van a beruházó nevén. A beruházó a mai napig nem fizetett közös költséget, tartozása már 700 ezer forint. A beruházó jogi képviselője arra hivatkozik, hogy nincs érvényes közgyűlési jegyzőkönyv a közös költség összegének megállapításáról. A lakók ennek ellenére a közös képviselő által megállapított közös költséget fizették. A közös képviselőt most váltottuk le, és egy közgyűlési határozattal megállapítottuk az új közös költséget idén januártól érvényes összegét. Ezt az összeget visszamenőleg is megszavaztuk. Kérdésem a következő: a fentiek alapján megterhelhetjük-e jelzálogjoggal a beruházó tulajdonában lévő lakásokat? Ha a beruházó időközben eladja "per és tehermentes" ingatlanként eladja azokat, az új tulajdonostól követelhetjük-e a tartozás megfizetését, vagy érvényesíthetjük-e a jelzálogjog bejegyzését?

Köszönettel: R. József

Tisztelt R. József!

Közgyűlési határozattal a hat hónapnál régebbi közös költség tartozást terheltethetik az ingatlanra. A közös költség nagyságát a közgyűlés határozza meg, a közös képviselő önhatalmúlag nem állapíthatja meg. Ha a beruházó a közgyűlés által meghatározott közös költséget nem fizeti, jelzálogként ráterhelhetik a tulajdonában lévő ingatlanra. Ha a közös költség összege reális volt, és a közgyűlés utólag jóváhagyta a közös képviselő által meghatározott összeget, akkor a beruházó ingatlanjára annak összegét is jelzálogként lehet terhelni. A beruházó így csak jelzáloggal terhelten tudja értékesíteni ingatlanját. Ennek tényéről az új tulajdonost értesíteni kell, neki pedig ragaszkodnia kell a tartozás rendezéséhez. Ellenkező esetben a társasház vele szemben érvényesíti a követelést, a tulajdonos pedig csak külön eljárás keretében tudja érvényesíteni az építési vállalkozón így keletkezett követelését.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Párom menye közölte velem, hogy 15 éves élettársi kapcsolat után az élettársi vagyon közös. Mi 17 éve élünk élettársi kapcsolatban. 1994-ben adtam el saját lakásomat kétmillió forintért. Akkor már négy éve éltünk együtt az én otthonomban. Mielőtt úgy döntöttünk, hogy továbblépünk, megállapodtunk abban, hogy oly módon rendezzük a tulajdonviszonyokat , hogy a 2,2 millió forintért megvásárolt ingatlan tulajdonosa én leszek, hiszen az én lakásomat adtuk el. Páromnak holtig tartó haszonélvezeti joga lett. Azóta onnan is elköltöztünk, de az új lakás is az én nevemen van. Páromnak van két fia, és nekem is. Kérdésem, hogy valóban örökölhet az ő két gyereke, ha valami történik az édesapjukkal? A párommal nagyon szépen élünk, és annak idején megállapodtunk a fentiek szerint.

Köszönettel:

Nemecz Lajosné

Tisztelt Nemecz Lajosné!

Párja gyermekei nem öröklik az ingatlant, sem annak tulajdoni hányadát, ha édesapjuk meghal. Párja halálával a haszonélvezeti jog is megszűnik, párja gyerekei azt sem örökölhetik. Ilyesmi egyedül olyan ingóságokkal kapcsolatban merülhet fel, amelyek párja különvagyonát képezik. Egyéb ingóságokat a szerzés arányában örökölhetnek.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdekelne, hogy az örökhagyó végrendeletben megtilthatja-e az örökölt ingatlan eladását.

Köszönettel: Klára

Kedves Klára!

Ez a kérdés a meghagyások témakörébe tartozik. A meghagyás olyan jogintézmény, amelynek segítségével az örökhagyó az örököst olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Ez az eset azonban nem klasszikus meghagyás, hiszen az örökhagyó nem kér, hanem tilt. Ez a tiltás inkább erkölcsi kötelezettség, hiszen senki nem indíthatna pert, ha az örökös eladná az ingatlant. Ha viszont közérdekű meghagyásról van szó (például műemlék ingatlan), és az örökös eladná az ingatlan, az ügyész közérdekű keresettel megtámadhatná az értékesítést.