Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi problémával fordulok Önhöz: szomszédom egy kozmetikai szalont alakított ki a lakásából, emiatt a házban állandó a jövés-menés. A vendégeknek ráadásul elegendő a kaputelefont megnyomniuk, hogy az ajtó egyből kinyíljon, így nem is lehet ellenőrizni ki hova megy. Hogyan akadályozhatom meg, hogy idegenek is bejuthassanak a házba?

Köszönettel: Kalászi Sándorné

Tisztelt Kalászi Sándorné!

A társasházak szervezeti és működési szabályzata nem minden esetben tartalmaz házirendet, viszont a legtöbb társasházban van házirend. Az ilyen kérdéseket alapvetően ez a dokumentum szabályozza. Ha valaki a külön tulajdonában álló társasházi lakását nem lakás céljára, hanem valamilyen üzleti tevékenységre használja, szükséges egy ezt jóváhagyó közgyűlési határozat, vagy a lakók valamilyen formában történő hozzájárulása. Erről tehát határozatot kell hozni, és szükséges lehet a házirend módosítása is, amelyhez egyszerű szótöbbség szükséges. Az idegenek házba történő beengedésének kereteit ily módon szabályozni lehet, megtiltani viszont csak akkor, ha mindez a lakókat szükségtelenül zavarja, vagy veszélyezteti. Ha van olyan lakó, aki mindenkit válogatás nélkül beenged, akkor az ügyet a közgyűlésnek kell tárgyalnia, és a közgyűlés kérdőre is vonhatja a lakót.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasházunk főbejáratának ablakát különféle hirdetésekkel rendszeresen összeragasztgatják, a levélnyíláson pedig tucatszámra dobálják be a szórólapokat, amelyek egyből a kukába kerülnek. Tehetünk-e valamit ez ellen? Minek minősül a ragasztgatás, és lehet-e szemetelésnek tekinteni a szórólapok bedobálását? Kihez lehet fordulni?

Köszönettel: Fodor Sarolta

Tisztelt Fodor Sarolta!

Budapesten van erre vonatkozó szabályozás, és vannak erre vonatkozó önkormányzati rendeletek is, a betartatással viszont problémák vannak. Elvileg, aki hirdető-berendezést, hirdetőtáblát és hirdetés céljára szolgáló ábrázolást ­­- matricát, plakátot - e célra ki nem jelölt helyen létesít vagy helyez el, 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési eljárásban viszont csak azt lehet felelőségre vonni, aki elköveti a vétséget, azt nem, akinek az érdekében elkövetik azt. Az illetőt tehát rajta kell kapni a ragasztgatáson, csak akkor lehet felelősségre vonni. A szórólapozókra mindezek nem vonatkoznak: ez ellen az egyetlen védelem, ha nem engedik be a szórólapozót a lépcsőházba.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A Sas-hegyen lakok, és a nappalim ablaka a Citadellára néz. A szomszéd kertjében néhány éve megjelent egy ecetfa, amely mostanra teljesen elrontotta a kilátást, ráadásul leárnyékolja a szobát. Mit tehettek ebben a helyzetben?

Köszönettel: Mészáros Pál

Tisztelt Mészáros Pál!

Ez a kérdés a szomszédjogok körébe tartozik: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A tulajdonos az ingatlan használata során az azon lévő növényzet tekintetében is köteles az ilyen magatartástól tartózkodni.

A szomszédos ingatlanon – különösen a közös határvonal közelében – lévő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye. A növényzet kivágásra való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak akkor, ha az érdeksérelem más módon (például csonkolással vagy áttelepítéssel) és kártérítéssel sem hárítható el.

A növényzet zavaró – leggyakrabban árnyékoló, ritkábban kilátást elvonó – hatása miatt indított perekben, amelyekben a szomszéd rendszerint a növényzet kivágását, eltávolítását igényli, az érintett tulajdonosoknak (egyéb használóknak) az ingatlan birtoklásához és használatához fűződő érdekeik egybevetésével, a körülmények gondos mérlegelésével kell a jogvitát eldönteni, figyelemmel arra is, hogy a szomszédoknak egymás közötti kapcsolatukban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk. Ezért jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a szomszéd olyan időben tiltakozott-e az ültetés ellen – feltéve, ha a várható érdeksérelmet felismerte –, amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. A kölcsönös érdekek mérlegelése mellett tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére, valamint a környezetvédelem szempontjaira is, ugyanis a jogszabály a növények kivágását engedélyhez köti. Tehát figyelemmel kell lenni arra is, hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező szerv a növényzet kivágásához szükséges engedélyt megadja vagy nem.