Tisztelt Ügyvéd Úr!
A társasház, amelyben lakok, értékesíteni kívánja a közös tulajdonban lévő tetőterét. Érdekelne, van-e elővásárlási jogom, és ha nincs, van-e valamilyen mód arra, hogy én szerezzem meg a tetőteret.
Köszönettel:
Teleki József
Tisztelt Teleki József!
A tetőtér a társasház közös tulajdonában áll, Önnek nincs elővásárlási joga. (Azt egyébként a társasházi alapító okirat, és annak a műszaki mellékletei mondják meg, hogy mi számít közös tulajdonnak, és mi számít egyéni tulajdonnak.) Ahhoz, hogy az alapító okiratot módosítsák, legalább 4/5-ös többség szükséges: ily módon dönthetnek a tetőtér beépítéséről, és annak értékesítéséről. Az önálló lakás kialakításához mindenképpen módosítani kell az alapító okiratot, és meg kell teremteni az ehhez szükséges műszaki feltételeket is. Ez tehát nem elővásárlási jog, hanem szavazás kérdése. Ha viszont az alapító okiratban kikötik, hogy a külön tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, akkor van erre jogi lehetőség. Ön tehát ragaszkodhat ahhoz, hogy csak akkor szavazza meg a tetőtér beépítését, ha egyébként elővásárlási jogot is kikötnek a társasházi alapító okiratban, és ez bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi kérdéskez fordulok Önhöz: Érdekelne, melyek a kerítépítés pontos szabályai, a tulajdonos a bal, vagy a jobb oldali kerítésről köteles-e gondoskodni? A bal, és a jobb oldalt az utca, vagy a ház felől nézve kell-e érteni? A hátsó kerítésre milyen szabályok vonatkoznak, és mi van abban az esetben, ha a hátsó kerítés a szomszédos teleknek az odalsó, jobb vagy baloldali kerítése, és a szomszéd a saját nézőpontjából önállóan lenne köteles gondoskodni róla?
Köszönettel:
Partos Éva
Tisztelt Partos Éva !
A vonatkozó rendelet értelmében, amely az országos településrendezési és építési követelményeket tartalmazza, az alábbiakat válaszolom kérdésére: a telek határvonalain kerítés létesíthető. Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani
Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, vagy a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva.
Oldalhatáron álló területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés t azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár fent részletezett szabályait kell alkalmazni.
Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyező irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.
