Az ingatlanfejlesztéssel, -beruházással foglalkozó cégcsoportok esetében az egyes résztevékenységek külön-külön kiszervezhetőek egyes cégekbe, ezáltal külön beruházó, üzemeltető, hasznosító cégek jöhetnek létre. Az olyan vállalok esetében, ahol egyenként és összességében is jelentős ingatlanportfolió található, fontos szempont az is, hogy az ingatlanokat érintő döntéseknél az ingatlanok egységes rendszerben is láthatók legyenek, és a döntések során a teljes portfolió kínálta lehetőségeket is figyelembe vegyék.

Több oka is lehet a kiszervezésnek

A kiszervezést több tényező is indokolttá teheti: a pénzügyi mutatók, a gyakran változó céglétszám vagy akár a tevékenység racionalizálása. Az ingatlanportfolióval kapcsolatos kiszervezett tevékenység jelentheti egy kereskedelmi cég telephelyének megtalálását, felépítését és üzemeltetését, azaz a telek megszerzésétől a működő kereskedelmi egység ingatlanának üzemeltetéséig minden részfeladat ellátását, vagy meglévő szervezeti egység kiszervezését cégen kívüli jogi egységbe is. "A szolgáltatásra leggyakrabban a bankszektor, és különböző logisztikai cégek tartanak igényt" - tudtuk meg Zsigmond Barna Páltól, az AREX fm ügyvezetőjétől.

"Azt persze nehéz meghatározni, hogy pontosan hány szereplős ez a piac, mert vannak olyan konstrukciók is, amelyek a határmezsgyén mozognak: nevezhetjük őket kiszervezésnek is, de ez csak részben fedi a valóságot. A legnagyobb ilyen szolgáltató a Matáv ingatlanjait üzemeltető DeTeImmobilien" - mondja Kuczogi László, az Épületfenntartók Országos Egyesületének (HUFMA) elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy a piacon jelenleg harminc-negyven olyan cég van jelen, amely az ingatlan-outsourcing teljes egészével foglalkozik. A legnagyobb szerződések pármilliárd forintosak, és az ilyen irányú tevékenység maximum százmilliárd forintot jelenthet.

Nevén nevezve

Az outsourcing (kiszervezés) három fő területen divat: az első az IT (információ-technológia), a második a HR (humánerőforrás), a harmadik pedig az ingatlan. Ez utóbbiról Zsigmond Barna Pál tartott előadást a nemrég megrendezett Magyarországi Outsourcing Szakmai konferencián, amelyben többek között tisztázta az ingatlanmenedzsmenthez, azaz a létesítménygazdálkodáshoz kapcsolódó – a köznyelvben sokszor tévesen használt – fogalmakat. „Ezeket a kifejezéseket sokszor felváltva használjuk, és keverednek a különböző megnevezések is, holott az ingatlanüzemeltetés, az ingatlangazdálkodás, a létesítménygazdálkodás és az ingatlanmenedzsment nem feltétlenül szinonimái egymásnak” – szögezte le az ügyvezető.

A gyakorlatban általános – és egyenértékű megnevezésként emlegetik az ingatlangazdálkodást és a létesítménygazdálkodást, amelyen belül három nagy csoport különböztethető meg: az első a hasznosítás, amelynek célja az optimális ingatlanportfolió kialakítása. Ennek része a bérbeadás is, amellyel a kiadható ingatlanoknak lehet hasznát venni. A hasznosításnak tehát része a vásárlási és bérbeadási folyamat, az egyes üzletágak döntéseinek vizsgálata, valamint a nehezen hasznosítható, és stratégiailag kevésbé fontos ingatlanok értékesítése.

Az üzemeltetés már mást jelent, mivel ennek célja a teljes körű és egységes épületgazdálkodási tevékenység kialakítása: a legfontosabb az üzemeltetési költségek csökkentése, és ezzel egyidejűleg a hatékonyság növelése. Az ingatlangazdálkodás harmadik pillére az ingatlanmenedzsment, amely alatt az üzemeltetést és a hasznosítást egyaránt szolgáló beruházásokat értik.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség