Visszafogott, átlagosan évi tíz százalékos növekedési ütemet feltételezve 2017-re a budapesti irodapiac nagysága elérheti az ötmillió négyzetmétert az Eston International legfrissebb tanulmánya szerint. Joggal merülhet fel a kérdés, hol helyezkedik majd el a további hárommillió négyzetméter irodaterület, milyen új városrészek, régiók kapcsolódnak majd be a piac mozgásába.

Nem szűnő fejlesztések © Fazekas István

Hozzávetőleg két−ötéves időintervallumon belül a Váci úti irodatengely dominanciája mellett az M0-s körgyűrű keleti szektorának befejezése értékeli fel majd a ma még jelentős teherfogalommal sújtott Hungária körgyűrűt. A négyes metróvonal építése az újbudai, valamint a Thököly út melletti területek iroda célú fejlesztésének adhat jelentős lökést − áll a tanulmányban. Ezen a két területen viszont − a Lágymányosi régiótól és a Bosnyák tér környékétől eltekintve − a fejlesztési ingatlanok száma korlátozott, ezért nem várható Váci úti léptékű fejlesztés. Minden bizonnyal tovább folytatódik a közép-ferencvárosi (Millenniumi Városközpont) régió gyors fejlődése. Érdekes színfolt lehet a kormányzati negyed is, amely a Váci úti iroda tengelybe integrálódik.

Délre terjeszkedve

Öt-tizenötéves időszakra előretekintve a fejlesztőknek már sokkal nehezebb vásárlásról dönteniük. Figyelembe kell venniük a városszerkezet várható módosulását, a közlekedés megjósolható fejlesztéseit. E távlatban a várható beruházások szempontjából meghatározó jelentősége lesz a közlekedési kapcsolatok észak-dél irányú fejlesztésének, az ipari területek alkotta rozsdazóna átalakulásának. Ilyen lesz például a Ferihegyi repülőtér és a belváros közötti gyorsvasút kiépülése. Gócpontok alakulhatnak ki a Külső-Ferencvárosban is, ahol már el is indultak az irodacélú fejlesztések: a két legnagyobb projekt a Mester Park és Dunacity, amely közel 350−400 ezer négyzetméternyi új irodaterület jelent majd.

Vissza az agglomerációba

A Budakalász, a III. kerület és a Szentendre közötti terület is jelentős fejlesztést rejt magában. A térség az M0-s leendő közlekedési folyosójának északi szakaszán helyezkedik el: a külső-ferencvárosihoz hasonlóan itt is számos jó fekvésű telek van. A fejlődés katalizátora az M0-s körgyűrű Duna-hídja, a Megyeri-híd megépítése, és a közlekedés további fejlesztése lehet.

A budaörsi, törökbálinti agglomerációban az elmúlt tíz évben elsősorban kiskereskedelmi, ipari és logisztikai fejlesztések voltak, egyedül Budaörs központi részén épültek bérirodaházak. Mivel a régió belvárostól mért távolsága a IX és a X. kerület távolságával mérhető össze, elméletileg itt is lehetséges nagyobb mértékű irodafejlesztés. Az első nagyobb projekt várhatóan Törökbálinton épül majd, a Tópark nevű területen, ahol az első ütemben közel 100 ezer négyzetméternyi irodát húznak fel.

Nyugati tendencia

A Ferihegyi repülőtér és környéke is a beruházók kedvence lesz, hiszen a fejlett irodapiacokon általában kitüntetett szerephez jutnak a nemzetközi közlekedési csomópontok. Bár a reptér mellett eddig jellemzően raktárokat építettek, az M0-s körgyűrű Ferihegyet is érintő szakaszának megépülésével a terület felértékelődik. Egyre több fejlesztő cég foglal el itt stratégiai pozíciót. Egyelőre csak a további raktár- és kereskedelmi területek fejlesztései indultak el, de középtávon várhatóan megjelennek nagyobb irodaprojektek is. A budapesti belvárost körülölelő, szanálásra váró iparterületek is további jelentős tartalékot jelenthetnek az irodafejlesztők számára. Kiemelendő a XIV. kerületben lévő Rákosrendező pályaudvar telke, ahová a helyi önkormányzat új városrészt tervez.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség