Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
Zavart csönd fogadta, amikor Donald Trump bejelentette, hogy Putyin beleegyezett a tárgyalásokba – írja forrásaira hivatkozva az Axios.
Hétfőn reggel Trump felhívta Zelenszkijt és megkérdezte, hogy szerinte mit kellene mondania Putyinnak. Az ukrán elnök örült a hívásnak és arra kérte Trumpot, hogy követelje az azonnali tűzszünetet, fenyegesse Moszkvát újabb szankciókkal, és semmilyen engedményt ne tegyen Putyinnak anélkül, hogy azt meg ne beszélné előbb az ukránokkal.
A Putyinnal folytatott megbeszélés után Trump újra felhívta Zelenszkijt, ekkor a vonalba már bekapcsolódtak a német, a francia, az olasz, a finn vezetők és az Európai Bizottság elnöke is. Ez a beszélgetés már nem sikerült annyira fényesen, mint a Putyinnal folytatott, bár az európai vezetők szerint konstruktív volt, Zelenszkij azonban úgy érezte, hogy nem ment túl jól.
Trump ekkor közölte hallgatóságával, hogy Putyin belement abba, hogy kétoldali tárgyalásokat kezdjen az ukránokkal, amit az amerikai elnök eredményként igyekezett tálalni. A gond ezzel csak annyi volt, hogy a tárgyalások első fordulója már múlt héten lement Isztambulban, tehát Trump a nagy semmit próbálta eredményként eladni. Erre Zelenszkij fel is hívta az amerikai elnök figyelmét, még az isztambuli találkozót is megemlítette, de Trump nem reagált a felvetésére.
A portál forrásai szerint Zelenszkij és több vezető is azzal szembesítette Trumpot, hogy eleve az ő ötlete volt a béketárgyalásokat megelőző 30 napos tűzszünet elképzelése. A Fehér Ház egyik tisztviselője ugyanakkor arról tájékoztatta az Axiost, hogy Trump sosem egyezett bele abba, hogy a tárgyalások előfeltétele a tűzszünet legyen, és olyat sem mondott soha, hogy Zelenszkij eldöntheti, hogy mik legyenek a tárgyalás feltételei.
Amikor az esetleges további szankciókról kérdezték, Trump elmondta, hogy nem tartja őket jó ötletnek, majd azt kezdte hangoztatni, hogy úgy véli, Putyin valóban meg akar egyezni.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arra volt kíváncsi, hogy miért nem lehetett legalább egy kéthetes tűzszünetet megkötni a tárgyalások erejéig, míg Friedrich Merz német kancellár arról érdeklődött, hogy milyen engedményeket kínáltak fel az oroszok.
A kérdésekre Trump elmondta, hogy az oroszok egy békememorandumot fognak összeállítani, ami tartalmazni fogja a tűzszünet és a háború leállításának feltételeit. Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy azt kérte Putyintól, olyan tervezettel álljon elő, amit el lehet fogadni, és ne olyannal, amit csípőből mindenki visszautasít.
Zelenszkij erre kifejtette, hogy a korábbi, Putyinnal folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt és ha Trump nem gyakorol nyomást az orosz elnökre, akkor továbbra sem fog történni semmi.
A Fehér Ház illetékese viszont ezt úgy értelmezte a portálnak, hogy az oroszoknak hónapokon át nem volt hivatalos tervük a háború befejezésére és az, hogy most Putyin hajlandó lesz előállni egy ilyennel, jelentős előrelépés.
Az európai vezetőket meglepte, hogy mindezt Trump valóban új fejleményként értékelte, holott az ő olvasatukban Putyin egy jottányit sem változtatott a korábbi álláspontján.
Sem Melonit, sem Merzet nem győzték meg Trump szavai, aki a kétoldali tárgyalásokat úgy képzelte el, hogy semmilyen harmadik fél nem vesz részt rajtuk. „Valakinek fel kell lépnie döntőbíróként” – jelentette ki az olasz kormányfő, míg a német kancellár azt javasolta, hogy tartsanak egy találkozót, ahol mindannyian jelen vannak.
A finn elnök, Alexander Stubb a beszélgetés végén megkérdezte Trumpot, hogy mik a további tervek. „Nem tudom. Valaki majd jön és elmondja, hogy a tárgyalások jól, vagy rosszul haladnak, és majd ennek függvényében kitaláljuk, hogy mi legyen” – mondta az Egyesült Államok elnöke.
