Június végén hívatlan vendégként érkeztünk a VI. kerületi lakás műszaki átadására. Szakértőnk is volt, így az átadás végén nyugodt szívvel távozhattunk, remélve, hosszú hibalistánk alapján a beruházó a birtokbaadásra elvégzi a javítási munkálatokat. Tévedtünk. Bár az értékesítő elmondása szerint a műszaki átadáskor jegyzőkönyvben rögzített hibák 90 százalékát kijavították, mi ennek nyomát sem tapasztaltuk. Sőt, műszaki szakértőnk, Perger Krisztina építőmérnök bővítette a korábban rögzített kivitelezési problémák listáját. Persze nem azért, mert a műszaki átadáskor bármi is elkerülte volta a figyelmünket: a hibákat vagy ki sem javították, vagy a javítási munkálatok közben okoztak újabb károkat, karcokat és töréseket. A hibalistában gyakorlatilag csak két dolgot pipálhatott ki: kicserélték a nappaliban lévő radiátort, és az ajtófélfák és a fal közötti hiányzó tömítéseket is pótolták – bár néhány helyről még így is hiányzott a sziloplaszt.

Újlakások szépséghibákkal. Lesz, mit kijavítani © sxc.hu

Több kárt okoztak, mint hasznot

A beruházónak a hibák többségét úgy sikerült „orvosolnia”, hogy az állítólagos javítási munkálatokkal csak még több kárt okozott. Az erkély mozgó korlátjához például hozzá sem nyúltak, cserében viszont összetörtek két járólapot a teraszon. A falak és a fugák színével kapcsolatban a szakértőnek igaza lett: júniusban nem azért voltak helyenként más színűek ezek a felületek, mert vizesek voltak, hanem azért, mert egyszerűen más volt a színük. A fuga most is más árnyalatban pompázott, a falon pedig látszott, hogy az átadás óta rámentek néhány réteg festékkel. A hiányzó rétegek tehát a helyükre kerültek, a fal viszont nagyon egyenetlen lett, mivel a rétegeket valószínűleg nem csiszolták meg. A fürdőszobában is félmunkát végeztek: a kisebbik mosdóban a nyár elején burkolatcserét kértünk, mert a padlólap helyenként sérült volt, ráadásként pedig síkfogas. Ezeket a lapokat az ígéret ellenére nem szedték föl, csupán a nagyon sérült darabokat cserélték ki. Ettől a burkolat még síkfogas és csúnya maradt.

Mi van a kosz alatt?

A nagyobbik fürdőszobában ugyan látszott, hogy a műszaki átadáskor sittel szennyezett kádlefolyót kipucolták, azóta viszont újabb építési hulladék kerülhetett a kádba. A kád sérülését sem sikerült két hónap alatt kijavítani. A kád ráadásul még koszosabb volt, így az is lehet, hogy újabb sérülések keletkeztek rajta. Ennek lehetősége mindenesetre jegyzőkönyvbe került, ahogy az is, hogy a laminált padlót sem sikerült megtekinteni a kosz miatt.

Júniusban az ablakokat sem tudtuk szemügyre venni a rajtuk lévő szennyeződések miatt. A nyílászárókat azóta megpucolták, ennek eredményeként pedig olyannyira karcosak lettek, hogy a szakértőnek egyből kérnie kellett minden ablaküveg cseréjét. „Első körben nyilván spaklival kaparták le az üvegfelületre száradt festéket és vakolatot, és ezt követően tisztíthatták meg a felületet” – szögezte le Perger Krisztina, mikor a csereigényt rögzíttette. Jól járt a tulajdonos azzal is, hogy a a műszaki átadás napján nem vette át konyhabútort. Ha ezt megtette volna, most nem reklamálhatna amiatt, hogy a mosogatógép behelyezésekor megsérült a munkalap belső oldala. A bútor belső részen lévő hatalmas sérülést ráadásul megpróbálták elbagatellizálni – de mivel hibátlan konyhabútorért fizetett a leendő lakó, olyat is szeretne kapni.

Az elektromos redőny továbbra sem működött. Egy kicsit ugyan mintha megpucolták volna, de ez csak arra volt elég, hogy a redőny minden második próbálkozásra funkcionáljon, aztán megint megakadjon. Szakértőnk ismételten kérte a tisztítást, de már a síncserét is fontolóra vette. A nappali ablaka változatlanul nem nyílt 90 fokban, amit az okozott, hogy a redőnykábelek túl hosszúak voltak. A kivitelező megbízottja – aki más volt, mint aki a műszaki átadást levezényelte – elődjéhez hasonlóan megpróbált bennünket meggyőzni arról, hogy az ablak a tervek szerint készült, és teljesen normális, hogy nem tárható ki teljesen. Szakértőnk így neki is elmagyarázta, hogy ez esetben valószínűleg a tervek is rosszak. Az ablak rendeltetésszerű használatának lehetővé tételét tehát újfent kérte, a redőnykábelek rövidítésére pedig ígéretet is kapott. A beruházó ahhoz a darabka laminált padlóhoz sem nyúlt, amely miatt a lap a burkolatváltó sínnel együtt feljöhet. A dolgozószobában sem történt semmi változás: a műszaki átadás óta gyakorlatilag egy szöget sem tettek keresztbe, a kiugró pillérnél lévő falfelületek pedig továbbra sem zártak be derékszöget.

Költözni nem lehet

A tulajdonos igencsak pórul járt volna, ha a birtokbaadás időpontjára rendeli a költöztető autót – amit egyébként minden további nélkül megtehetne, elvileg már költözhetne kedvére. Nemcsak szakipari munkások hadát kellene kerülgetnie, még az is kellemetlenséget okozna neki, hogy a társasház közösterületi része nem készült el időre. Nem kaptunk postaládakulcsot sem, mert a levelesládákat még nem szerelték föl, és nem készült el a szeméttároló sem. A beruházó konténert sem rakott ki, az értékesítő javaslata szerint pedig a szomszédos, már régebben átadott lépcsőház szeméttárolójába kellett volna hordani a hulladékot. Az ott lakók nyilván repesnének az örömtől, ha a szemét-elhelyezési gondokkal küszködő 3–4 lépcsőház lakói náluk ürítenék a vödröket.

Nincs árengedmény

Birtokbaadáskor kaptunk tehát egy hibákkal teli lakást, ráadásul nem is tudnánk problémamentesen használni. Hogy mi történik ilyenkor? Nyilván kártérítést kapunk – gondolta az Ingatlanmenedzser.hu naiv csapata, amíg a szakértő ki nem ábrándította. „A szerződés nem tartalmaz erre vonatkozó szankciót, mindössze annyit tehetünk, hogy a hibák kijavítására új időpontot határoztunk meg, és azt a jegyzőkönyvre ráíratjuk. A bíróság azonban még messze van: ha a hibákat megint nem javítják ki, ügyvédi felszólító levelet írunk, és ha azzal sem érünk el eredményt, bírósághoz fordulunk.” A szerződések egyébként a legritkább esetben sem védik a tulajdonosokat, a szerződési feltételeken pedig szinte sosem változtat érdemben a beruházó.