Válaszol a szakértő: Németh Zoltán László ingatlanjogász
Minden héten válaszol az olvasók ingatlanjoggal kapcsolatos kérdéseire Németh Zoltán László jogász, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára. Ezúttal szó esik a haszonélvező félelmeiről, valamint a tulajdoni lap álbejegyzéseiről.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi problémával fordulok Önhöz: fiam folyamatosan azzal nyaggat, hogy hitelt szeretne felvenni arra a lakásra, amely az ő tulajdonában van, viszont én vagyok a haszonélvezője. Ebbe én semmi szín alatt nem akarok beleegyezni, és attól is tartok, hogy törvénytelen eszközöket vet be, meghamisítva az aláírásomat. Van mód arra, hogy a tulajdoni lapon jelezzem, hogy ilyesmihez nem járulok hozzá?
Köszönettel:
Fekete Zsombor
Tisztelt Fekete Zsombor!
Ön nem tehet a tulajdoni lapra ilyen jellegű megjegyzéseket. A haszonélvezeti jog önmagában olyan teher, amelyet ebből a szempontból nem lehet megkerülni. A haszonélvező megkérdezése nélkül tehát nem lehet hitelt felvenni pénzintézettől. Ha a fia magánszemélytől venne föl hitelt és Önt aláhamisítaná, azzal törvénytelen dolgot követne el, amiért felelősségre vonható.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Hallottam arról a módszerről, hogy az ingatlantulajdonosok a lakásmaffia ellen védekezve „álbejegyzésekkel” (használati vagy haszonélvezeti jog stb.) látják el a tulajdoni lapot. Valóban lehetséges ez? Ha igen, mi a módja, és hogyan lehet a bejegyzéseket töröltetni, ha el akarom adni az ingatlant?
Köszönettel:
Pénzes Ágnes
Tisztelt Pénzes Ágnes!
Az nem tűnik ki a tulajdoni lapból, hogy a rajta lévő bejegyzés fiktív. Éppen ezért egészen addig, amíg ennek az ellenkezőjét nem lehet bizonyítani, ezek a bejegyzések valóságos jogokat takarnak. Ha tehát a bejegyzés jogosultja elhalálozik, nehézzé válik a bejegyzés fiktív voltát bizonyítani. Ha megpróbálják bizonyítani ezt, a fedőokiratok egyben a bűncselekményt is bizonyítják: mindazok a személyek, akik az álbejegyzés létrehozásában részt vesznek, ún. intellektuális közokirat hamisítást követnek el. Ez annyit jelent, hogy egy hamis tartalmú magánokirat benyújtásával megtévesztik a regisztráló szerv ügyéntézőjét, így tudta nélkül, de konkrét cselekedetével kerül a tulajdoni lapra a hamis bejegyzés. A bűncselekmény elévülését követelően persze már nem lehet eljárást indítani, de az álbejegyzés semmissége ettől függetlenül bizonyítható.