Folytatódik az a trend, amely szerint úgy tűnik, egyre nagyobb összeget szánnának lakásvásárlásra a potenciális vevők − bár ennek részben az is oka, hogy a piac bizonyos területein, ha lassan is, de emelkednek az árak. A Duna House ingatlanközvetítő franchise-hálózat aktuális, a lakáspiacot vizsgáló, ötszáz fős mintán végzett felmérése alapján kijelenthető, hogy a lakáskeresőknek majdnem egyharmada a manapság leginkább népszerű, 15−20 millió forint közötti szegmensben keresi új otthonát, míg tavasszal még a 10−15 millió forintos ár között keresgélők voltak többségben. Ugyanez a hatás érezhető a drágább ingatlanok esetében is, egyedül a 30 milliónál is drágábban kínált ingatlanok iránt esett vissza az érdeklődése. A nagyon olcsó, 10 millió forintnál is kevesebbért kínált ingatlanok iránti érdeklődés tovább apadt: a válaszadóknak valamivel több, mint 3 százaléka vásárolna ilyet, részben kiadási vagy befektetési célra. Ebben a szegmensben nézelődnek az alacsony tőkeerővel rendelkező első lakást keresők is, bár előfordult már, hogy a kínálat megtekintése után mégis inkább nagyobb összegben kezdtek el gondolkodni.

Hitel és lízing
Továbbra is igen nagy az igény a lakáshitelek és a lízingek iránt: a válaszadók 70 százaléka részben vagy egészben hitelből szeretné finanszírozni a lakásvásárlást. Érdekes tendencia, hogy az igazán drága lakások leendő vásárlói a kérdőívek szerint minimális arányban vennének igénybe hitelt, a szükéges vételárat vagy más ingatlan eladásából, vagy egyéb forrásból fedeznék. Az eredmények alapján kezd elmosódni az új és a használt ingatlanok kereslete közötti korábbi nagy különbség is: a válaszadók 38 százaléka választana kifejezetten újépítésű lakást, míg 33 százaléka csak használtba költözne be. A vásárlók 29 százalékának ez ugyanakkor teljesen mindegy, esetükben a lakásról szerzett benyomások a döntőek. Ennek egyik oka az, hogy a használtpiacon a fővárosi kerületek többségében leginkább stagnálnak az árak. A másik fő szempont az, hogy a nagy lakásépítési boom után számos, 1−2 éves, újszerű állapotban lévő, jó környéken vagy épületben található, de már használtnak számító ingatlan jelent meg a piacon. Ezek egy részét jellemzően 10−20 százalékkal magasabb áron próbálják meg értékesíteni, mint a vásárláskor kért ár, azonban erre nem minden esetben van lehetőség.
Ahogy a hitelek futamideje egyre növekszik – és ezzel együtt csökken a havi törlesztőrészlet nagysága, úgy növekszik a szobaszám iránti igény is. A megkérdezetteknek közel 50 százaléka már legalább kétszobás lakást szeretne venni. Divatosak a másfél és az egy plusz két félszobás ingatlantípusok is, de sokan gondolkodnak el még nagyobb lakások megvásárlásán: a válaszadók 21 százaléka nem éri be három szobánál kevesebbel.

Tartja magát a XIII. kerület
A kedvelt költözési célpontok immár évek óta többé-kevésbé állandóak, azonban az igények egyre inkább finomodnak: míg korábban egy-egy divatos kerület önmagában is elég vonzerőt jelentett, addig a vásárlók ma már sokkal tudatosabbak, referenciákat kérnek, műszaki szakértőt visznek magukkal, nem utolsó sorban pedig előre tájékozódnak a piacon. A fővárosi kerületek közül a XIII. kerület a legnépszerűbb: a válaszadóknak több, mint 30 százaléka költözne ide. Szorosan ezután következik Zugló, 25 százalékos érdeklődéssel. Majdnem ennyi ember költözne együttesen a VI. és VII. kerületbe is, de népszerű a pesti oldalon a több új beruházást felsorakoztató IX. kerület is. Budán továbbra is a XI. kerület a legkedveltebb, itt a megkérdezettek több, mint 20 százaléka vásárolna. Megnőtt a népszerűsége a XII. kerületnek is. Érdekesség, hogy a közvetlen Belváros – vagyis az V. kerület – 5 százalékot sem tudott a felmérésben felmutatni. Ennek egyik oka a realtive magas árszínvonal lehet. Dacára a fővárosba bevezető utakon uralkodó reggeli dugóknak, minden tizedik válaszadó el tudná képzelni új otthonát az agglomerációban is.