Amióta a lakásvásárlók zöme az internetes hirdetési oldalakon keresi álmai otthonát, törvényszerű, hogy akár több képen is bemutatva legyen az eladó ingatlan. Háromszor annyian nézik meg a fotós hirdetéseket, mint a szövegeseket az Ingatlanmenedzser.hu tapasztalatai szerint. A jól megszerkesztett hirdetésben a képek közül az egyik mindenképpen a pontos alaprajz, a többi a főbb helyiségek vonzóbb részleteit mutatja. Ha házat hirdetünk, akkor a külsőt is le kell fotózni.
A végletek jellemzik az ingatlanpiachoz kapcsolódó képanyagokat. Vagy silány minőségű, vagy pedig a valóságtól elrugaszkodott, agyonretusált fotók.
Az idilli látványképek leginkább az új lakóparkok hirdetéseit jellemzik. Bevett gyakorlat, hogy lefotóznak egy-két mintalakást, és azokat szerepeltetik a többi lakás hirdetése mellett. Gyönyörű környék, drága autók, a járókelők mosolyogva sétálnak, nincs egy falfirka sem. A látványtervek zöme egy valamikor elérhető ideális állapotot sugall, ám kevés a valószínűsége, hogy a valóságban is így néz majd ki az ingatlan. Gyakran kiderül, hogy a képek nem az adott helyszínen készültek, hanem külföldi hangulatképeket használtak fel.
„Nehéz úgy eladni egy lakást, hogy az ingatlan helyén még egy tátongó gödör tátong, ezért van szükség a látványtervekre, fotókra. A vevőnek mindenképpen meg kell mutatni, mit képzeljen el, milyen lesz a végeredmény” – mondja Illy Gusztáv, az AL Holding értékesítési igazgatója. Keletkezhetnek gondok a több ütemben épülő beruházásoknál, ahol a végső állapotra akár öt évet is kell várni. Így lehet az, hogy a lakók a beígért zöld pázsit helyett egy ideig a poros és sáros tereket élvezhetik.
A lapunk által megkérdezett beruházók többsége szerint etikátlan, ám gyakori a hazai piacon, hogy számítógépes látványterven merőben más környezetbe, más fekvéssel helyezik el az ingatlant. Az sem tisztességes, ha a vizuálisan megígért zöldterületnek csak a negyede valósul meg. Ezt amúgy könnyű ellenőrizni, ha megnézzük az adott terület beépíthetőségét, valamint azt, hány épületet akar ott elhelyezni a beruházó. „A hamisított fotó vagy látványterv megtévesztésnek minősül, de csak abban az esetben vihető sikerrel bíróságra, ha az adásvételi szerződésben nem szerepel az a kitétel, hogy az ingatlant megtekintett állapotban vásároltuk meg” – mondja Németh Zoltán ingatlanjogász.
Bírósági perben ilyesmire gyakorlatilag csak az hivatkozhat, aki valójában nem tekintette meg az ingatlant, és ezt a szerződésben is rögzítette. Ilyen például az az eset, amikor külföldiek befektetési céllal vásárolnak ingatlant, és a rendelkezésre álló információk, fotók, látványtervek alapján döntenek. Belföldi vásárló esetében ez nemigen fordulhat elő, hiszen a hazai vevő alaposan megnézi, ma már legtöbbször műszaki szakemberrel ellenőrizteti, miért fizet. Érdemes tehát óvatosan kezelni a látványterveket. A 90 négyzetméteres mintalakás fotói alapján például senki ne gondolja, hogy az ő 45 négyzetméteres lakása is olyan lesz.
