Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Amikor október elején az első hírek megérkeztek a svájci frank alapú jelzáloghitelek leállásáról, sok ügyfél „behúzta a kéziféket” és kiváró álláspontra helyezkedett. Az idő múlásával egyre újabb és újabb hazai bankok függesztették fel ezen a téren a tevékenységüket (a teljesség igénye nélkül: Raiffeisen, Volksbank, MKB, CIB Bank), megint mások pedig szigorítottak a feltételeken (köztük volt például az Unicredit, a K&H, az UCB, az Erste).
Megfigyelhető, hogy a jelentősebb kapuzárás október végéig lezajlott, illetve november közepéig lezajlik: eddig kell több banknál beérkeznie a hiteligényléseknek, ha az ügyfél még svájci frank alapon szeretett volna hitelt kapni vagy más esetekben még a korábbi alacsonyabb kamatok mellett a svájci frank alapú hitelekhez hozzájutni. Az október végi szigorítások hírére sok ügyfél észbe kapott és nekiállt jelzáloghitele intézésének, és bár az elkésők kicsúsztak a határidőből, de euró alapon egyes helyeken még a régi kamatfeltételekkel vehetik fel a hitelt.
Míg egy hónapja az ügyfelek inkább a kiváró álláspontot vették fel, most úgy tűnik, hogy a szigorítások hatására nemcsak azok kerültek a piacra, akik eddig kivártak, hanem többen előre is hozták a hitelfelvételt, attól tartva, hogy később esetleg még tovább szigorodnak a feltételek – áll a cég elemzésében.
A november végéig tartó időszakban gőzerővel folyik a lakossági devizahitelek átárazása, amely az euró alapú hiteleket is érinti. „Jól látható, hogy a bankok többféleképpen próbálják az új kedvenc, az euró alapú jelzáloghitelek felé terelni a lakosságot” – mondta el lapunk megkeresésére Rozgonyi György cégvezető.
Egyrészt egyes bankok beszüntették a svájci frank alapú hiteleket, így az ügyfél a drága forint, illetve a még mindig olcsóbb euró alapú hitel között választhat. Más pénzintézet megtartotta ugyan a svájci frankot, de olyan kamatkondíciókat szabott ki rá, amelyek mellett az euróhitel kedvezőbb lehet.
Harmadrészt ugyancsak az euró felé tereli a lakosságot az, hogy egyes bankok az akciós lakáshitel lehetőségeket (például első kamatperiódus kamatkedvezménye, folyósítási jutalék és az értékbecslési díj elengedése) kizárólag euró alapon nyújtják.
A devizapiaci válság ellenére a hazai bankok közötti küzdelem a hazai, lakáshitel lehetőséget kereső ügyfelekért rendületlenül folyik, és így van olyan bank is, amely nem kér folyósítási jutalékot, kifizeti az értékbecslőt, a tulajdoni lapokat, és a közjegyzőt is. „A különbség annyi, hogy míg régebben a versengés színtere a svájci frank alapú hitel volt, most egyre inkább az euró alapú hitelek között dől majd el a siker.” – tette hozzá Rozgonyi György.
