Az elmúlt öt hónapban, a létszámleépítések miatt jelentősen nőtt a segítséget kérők száma, emberek százezrei félnek attól, hogy nem tudják kifizetni a közüzemi számlákat, törlesztőrészleteket, s elveszítik munkahelyüket, lakásukat - mondta az alapítvány elnöke.

Másfél millióan veszélyben

Albert Fruzsina szociológus kiemelte, hogy a gazdasági válság miatt nő a veszélyeztetett csoportok száma, mintegy másfél millió ember a teljes elszegényedés peremén áll, s otthonának elvesztése fenyegeti. Hozzátette: a mai helyzetben az emberek hiába akarják fenntartani az igazságos világ illúzióját, mondván, csak az válik hajléktalanná, aki nem akar dolgozni.
 
Ladányi János szociológus szerint a magyar szociálpolitika a rendszerváltozás óta nem képes megoldást találni a hajléktalanok helyzetére, pedig az egyrészt nem pénzkérdés, másrészt Európa sok országában ésszerű intézkedésekkel úrrá tudtak lenni a problémán.

Bérlakásokra lenne szükség    

A megoldási javaslatokról szólva példaként említette, hogy növelni kellene az önkormányzati bérlakások számát, ugyanis, mint mondta, a legfontosabb, hogy minél kevesebben kerüljenek az utcára, mert onnan már rendkívül nehéz visszakerülni a társadalomba. Egy másik problémakezelési mód lehetne Ladányi János szerint a korszerű adósságkezelő programok kidolgozása, amelyek keretében például a rászoruló közüzemi adósságainak egy részét jelzálog ellenében átvállalná az állam.

Könnyebb kilakoltatni, mint segíteni

Győri Péter is szólt az állam felelősségéről: véleménye szerint Magyarországon sokkal könnyebb kilakoltatni az embereket, ingatlanjukat elárverezni, mint Európa más országaiban, ahol a szorult helyzetben lévőknek először is lakhatási támogatást adnak, s utána segítik őket a munkakeresésben is. A magát részben állami, önkormányzati támogatásból, nagyobb részben pedig céges és magánadományokból fenntartó alapítvány vezetője kifejtette továbbá, hogy az állam a civil szervezetek helyzetét is jelentősen megnehezítette az általános forgalmi adóról szóló törvény tavalyi módosításával. Emiatt ugyanis a cégeknek már nem áll módjukban visszaigényelni az áfát a felajánlásaik után, s azok száma meg is csappant.

A BAT Hungary támogatásának köszönhetően az alapítvány egy éven keresztül napi 150 adag meleg ételt tud kiosztani a rászorulóknak, akik között a hajléktalanok mellett gyerekek, és olyanok is vannak, akik még a saját otthonukban élnek, de nincs pénzük élelemre. A gazdasági válság súlyosságát mutatja, hogy bár az alapítvány előzetes becslése szerint ez a mennyiség elegendő lett volna, a Kürt utcai melegedőben jegyrendszert kellett bevezetni. Ezért fordul a civil szervezet "Segítsünk egy tál étellel!" jelmondatú felhívásában a társadalomhoz.