A spanyol ház őshonos fenyvesekkel sűrűn benőtt domboldalra épült. A 467 négyzetméteres épület diszkréten kikandikál a mediterrán fenyők gyűrűjéből. Mivel a település - Murcia - egyre nagyobb részt hasít ki az érintetlen természetből, a spanyol építésziroda  igyekezett környezettudatos házat összehozni. Egy tájnak alárendelt, mégis extra formálású épület valósult meg 1,15 millió amerikai dollárból, döntően természetes anyagok, nyers kő és fa felhasználásával. Az építkezés miatt kivágott fenyők egy részét is újratelepítették.

A ház formálása során a fenntartható építészeti szemléletet követték a tervezők. Trükkös árnyékolástechnikai fogás a geometrikus, üreges formálás, a tagoltság, a konzolos alkalmazás. Az árnyékolt és a természetes megvilágítású terek váltakozásával a napfényes órák számát igyekeztek maximalizálni az épületben, úgy, hogy megakadályozzák a katlanhatást a kánikulai napokon.

A háznak a geometrikus ívek miatt nincs klasszikus tetőszerkezete; tetőfedő anyagként zöldre színezett acél fedőlapot használtak, ami az oldalhomlokzati részeken is megjelenik. Az alsó szintre, ahova nem tud behatolni a napfény, a garázst, a gépészeti és kiszolgáló egységeket helyezték el, a felső részbe kerültek a fényigényes lakóterek. A levegőbe emelt - több helyen alátámasztott - konzolos épületrész szögletes gyűrűként körbefut telken. A nagy üvegfelületek jóvoltából minden lakrészből átlátni a másikba (vizuális térélmény), míg az épület kívülről teljesen el van zárva a külvilágtól.















Az archdaliy nyomán