Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Mivel az általunk ismertetett, ingatlannal összefüggő bűncselekmények többsége korrupciós bűncselekmény is, az elkövetési módok többsége hivatallal való visszaélés, vesztegetés. De van olyan is, amikor jó erkölcsbe ütköző szerződést köt valaki, és ezzel valósítja meg a közhatalommal való visszaélést a privát haszna érdekében. Sorozatunk első részét a tízes lista utolsó három helyezettjével indítjuk. A második részt hamarosan közöljük.
10. hely: Kőbánya - a Kaszab-ügy
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly hagyta helyben a Fővárosi Bíróság 2007 végén született ítéletét, melyben a testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte Kaszab Csabát, Kőbánya egykori alpolgármesterét. A szocialista politikus 4,43 millió forinttal gazdagodott jogalap nélkül egy ingatlan felújítása kapcsán - állapította meg a bíróság, amely letöltendő börtönbüntetésre, illetve pénzbírságra ítélte a kőbányai szocialisták vezéralakját.
Kaszab Csaba 2002 és 2006 között Kőbánya szocialista alpolgármestere volt, a következő ciklusban pedig az MSZP frakcióvezetőjeként tevékenykedett. Korábban, 1998 novemberétől 2002 októberéig a kőbányai önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának elnöke volt, 1998 decemberétől 2002 novemberéig pedig a Kőbányai Vagyonkezelő (KV) Rt. igazgatótanácsának is tagja.
Kaszab hivatali munkakörével visszaélve egy ismerős építési vállalkozónak szerzett önkormányzati társasházi felújítási munkákat, aki az utánuk járó díj nettó értékének felét visszautalta Kaszab Csabának. A jogerős ítélet szerint Kaszab folytatólagosan elkövetett vesztegetésben bűnös, ezért két év letöltendő szabadságvesztést kapott. A bíróság több mint 4 millió forint megfizetésére is kötelezte a politikust.
A szocialista politikus arra utasította az önkormányzati vagyongazdálkodót, hogy alvállalkozóként foglalkoztassa egy baráti ismerősét, ráadásul tegyenek úgy, mintha pályázaton nyerte volna el a munkákat. A vagyonkezelő 32,3 millió forintot fizetett ki az ismerős vállalkozónak öt kőbányai társasház felújítása után.
A legfrisebb fejlemény az ügyben, hogy Kaszab védője kérelmezte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Az indítványnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és elrendelte a bírósági eljárás megismétlését. Közben a volt kerületi politikus egészségügyi okokra hivatkozva halasztást kapott a börtönbe vonulás alól.
Kaszab jogerős ítéletét azért helyezte hatályon kívül a Legfelsőbb Bíróság, mert a másodfokú döntésben részt vett egy olyan bíró, akinek közeli rokona volt a vizsgálat során közreműködő ügyvéd. Első fokra pedig azért került vissza az ügy, mert Kaszab Csabát nem tájékoztatták megfelelően, hogy ilyen súlyú bűncselekmény esetében, beismerő vallomás esetén sem kaphat felfüggesztett büntetést.
9. hely: Magyar Úttörő Szövetség - a Rácz Péter-ügy
A Fővárosi Bíróság jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte Rácz Pétert, a Magyar Úttörők Szövetségének vezetőjét.
Rácz Péter 1999-ben (az Úttörőszövetség ügyvezető elnökeként) 14,2 millió forintért eladta a csillebérci úttörőtábor 94 millió forintot érő, mintegy kétszáz négyzetméteres össz-lakóterületű vadászházát (különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés). Az ügyészség szerint Rácz szándékosan értékesítette valódi értékénél jóval alacsonyabb áron a területet. Az adásvételben közreműködő értékbecslőt pénzbüntetéssel sújtották.
Érdekesség, hogy az ingatlant megvásárló kft. egyik tulajdonosa egy időközben elhunyt kínai állampolgár volt, akinek magyarországi kézbesítési megbízottja Varju László MSZP-s országgyűlési képviselő felesége lett. A cég másik „birtokosává” pedig – pár héttel az adásvétel után – Rabb Attila vált, aki nem mellesleg Rácz Péter unokatestvére. Ráadásul a vadászházat az Úttörőszövetség utóbb visszabérelte. A bíróság szerint elfogadhatatlan, bűnös szándékot jelez az, hogy az ingatlan tényleges értékének 16 százalékáért adták el, de önmagáért beszél a rokoni kötelék is.
Rácz Péter egyébként jelenleg is a Magyar Úttörő Szövetség elnöke. A szervezet idén január 1-től megfelelt az 1996. évi CXXVI (ún. 1%-os) törvényben foglalt feltételeknek, és gyűjteni fogja az 1 százalékos felajánlásokat. Rácz jelenleg számos szocialista politikussal a gyerekeknek egy "Grund Klubhálózatot" szervez - írta a NOL 2007-ben.
8. hely: Walter-gate - a soproni polgármester ügye
A Győri Ítélőtábla jogerős ítélete szerint Walter Dezső soproni szocialista polgármesterként jó erkölcsbe ütköző szerződést kötött - egy önkormányzati ingatlan kapcsán - saját családi vállalkozásával. Walter családi cége mindössze nettó 17 millió forintért megvásárolhatta a város egyik nagy értékű ingatlanát, egy hulladéklerakó telepet.
Walter szerint a várost semmilyen kár nem érte, a vitatott szeméttelepet a saját családi vállalkozásuk rendbe tette, "9 millió forintért rekultiválta". Walter úgy vélte: az ügylet szabályossága ellenére a bíróság semmisnek mondta ki a szerződést, hivatkozva a polgármesterekkel szembeni fokozott társadalmi elvárásra.
Az ítélet indoklásában az szerepel: közfeladatot betöltő személlyel szemben kiemelt elvárás, hogy tevékenysége során a jogszabályokat és a társadalmi normákat betartsa. Walter Dezsőnek "az értékesítéskor fokozottan kellett volna ügyelnie a jogszabályok betartására, az ingatlant pályáztatással és közgyűlési jóváhagyással kellett volna eladnia" - mondta ki a bíróság.
A jogerős bírósági döntés szerint a közvagyonból törvénysértő szerződéssel megszerzett ingatlan tulajdonjoga visszaszáll a városra. A bíróság ezzel hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, amelyben a Walter Kft. nyert az önkormányzat ellen. Így elutasította Walter cégének a várossal szemben (!) támasztott több mint hétmillió forintos követelését is.
