Top5: 2010 legnagyobb ingatlanbotrányai

Top5: 2010 legnagyobb ingatlanbotrányai

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

A világon mindenütt, így Magyarországon is ingatlanhoz kötődik a hivatali, vagy korrupciós bűncselekmények jelentős...

A világon mindenütt, így Magyarországon is ingatlanhoz kötődik a hivatali, vagy korrupciós bűncselekmények jelentős része. Alulértékelt állami-önkormányzati ingatlanok magánkézbe adása, szántóföldek belterületté minősítése, feltűnően nem értékarányos ingatlan csere, "testreszabott" közbeszerzés  - csak néhány példa a módszerek közül.

Ami mindegyikben közös: adott befektetői érdekcsoportok helyzetbe hozása az állami, önkormányzati törvényhozás segítségével. A végeredmény: kevesen nagyon jól járnak, sokan meg nagyon rosszul. A túlárazott állami támogatásokból történő rendszerszerű pénzkivétel ellen ma nincs megfelelő gyógymód.

A bizonyítás lehetetlen, az államapparátus végrehajtói csak akkor buknak, ha a megrendelő politikai kör kihátrál mögülük (lásd Zuschlag, Tátrai Tibor ex-MNV elnök).

Kapcsolódó cikkeink:

A 10 legnagyobb ingatlancsalás Magyarországon

Ingatlancsalás Keszthelyen: hogyan trükközött a Jobbik elnöke?

Álomkaszinó svindli: hogyan trükközött az értékbecslő?

5. A pátyi mutyi

A 3000 fős újpátyi golffalu és megapláza egy gyanús hátterű "lobbicég", a Kovács Bence János által vezetett Grupo Milton nevéhez fűződik. Az index.hu írta meg először, hogy a saját állítása szerint nyolcvanhét céget összefogó és 2008-ban 580 millió eurós árbevételű, spanyol központú Grupo Milton holdingot az interneten csak Magyarországon emlegetik, másutt nincs nyoma.

Ráadásul a hazai médiában Spanyolországban  ingatlanmilliárdosként feltűnt Kovácsot csalásért és okirat hamisításért 1995-ben másfél év börtönbüntetésre ítélték.

Páty és Telki határában lett volna a pláza és a golffalu

A társaság az ún. spanyol módszert honosította meg Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a társaság jó helyismerettel, és mindkét politikai oldallal kíváló kapcsolatokkal rendelkező lobbistája óriásberuházások ígéretével olcsón szerez meg önkormányzati tulajdonú szántóföldeket, sőt természetvédelmi területeket, amiket később az önkormányzat belterületté minősít - önmagában milliárdos hasznot hajtva a befektetőknek (és az önkormányzati képviselőknek).

A Grupo Milton valójában a Sedesa spanyol ingatlenfejlesztő cégnek hajtott fel üzleteket. Pécsett százmilliárdos, azóta feledésbe ment fejlesztések ígéretével vásároltak önkormányzati ingatlancsomagot, Székesfehérváron pedig a 2010-es önkormányzati választások után is sikerült belterületté minősíttetniük egy 121 hektáros földterületet.

Kapcsolódó cikkeink:

Pornó és agydaganat: rejtélyes befektető Pátyon

Pátyi golfváros: gyanús fejlemények pártvonalon

A Sedesa és több más építőipari cég ellen Velenciában 2009. február óta ügyészségi vizsgálat folyik egy kampányfinanszírozási botrány kapcsán, de a cég nevét pénzmosással, korrupcióval is kapcsolatba hozták. Ezekkel az ügyeivel még a tekintélyes El Pais is foglalkozott.

A spanyol lapokban közölt állítások szerint a jobboldali politikusok milliós nagyságrendű megvesztegetési pénzeket tettek zsebre azért, hogy a Sedesát és más cégeket milliárdos nagyságrendű megrendeléshez juttassák. Valenciában a botrány hatására 2009. november 1-én húszezres tüntetésre is sor került.

4. Balatonring

A sávolyi motorpálya projektben ugyanaz a spanyol befektetői kör és magyar strómanja (Sedesa, Grupo Milton) tűnt fel, mint Pátyon. Az ügyre jellemző körülmény, hogy bár Szlovákiában - állam támogatás nélkül - tavaly kevesebb mint harmad ennyi pénzből építették fel a SlovakiaRinget, a projekttben érintett magyar állami cégeket (Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Turizmus Zrt) a Gyurcsány-kormány kormány határozata kötelezte a részvételre.

Miután a sajtó feltárta a gyanús hátterű cég történetét, a Bajnai-kormány tavasszal az utolsó pillanatban, a közvélemény nyomására tett le arról, hogy 35 milliárd forinttal támogassa a Balatonringet. Ezt egyértelműen az oknyomozó újságírók és a civil szervezeteknek sikerének tekintjük, ami bizakodásra ad okot a jövőre nézve.

Kapcsolódó cikkeink:

Eldőlt: az állam kiszáll a Balatonringből

3. Fideszes országfelmérés

Farkas Imre fideszes vidékfejlesztési közigazgatási államtitkár alighanem csúcskategóriás geodéta szakember lehet, ha vezérigazgatóként irányított korábbi cége nyerte el az általa kiírt 5 milliárd forintos pályázatot az ország lefotózására.

A pályázatot 2010 végén - egy hetes határidővel - úgy írták ki, hogy a magyar cégek közül csak a Geodéziának legyen esélye, ráadásul létezik egy nagyobb felbontású és nagyságrendekkel olcsóbb eljárás is. A minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) az elmúlt években egy másik projektben is lefotóztatta az országot, de érdekes módon akkor csak 160 millióba került a 70 ezer négyzetkilométerre kiterjedő művelet - írta az Index.

Kapcsolódó cikkünk:

Itt a Fidesz első korrupciós botránya - és minden marad a régiben, ugye?

Farkas Imre hivatalos életrajza alapján úgy tűnik, hogy 2002-ben véget ért munkaviszonya a Geodézia Zrt.-nél, a cégnyilvántartás adatai szerint viszont egészen a kinevezése előtti napokig, május 27-ig tagja volt a cég igazgatóságának, és a Geoinvest-Geodézia Befektető és Szolgáltató Kft.-n, a Geodézia Zrt. egyik meghatározó részvényesén keresztül résztulajdonos is volt a cégben.

Friss hír, hogy a szerdai kormányülésen törölték az Országleltár projektet. Cikkünket itt találja. A  hivatalos verzió szerint forráshiány, illetve a vörösiszap katasztrófa miatt.

2. Moszkvai ingatlanbotrány

Moszkva messze van, az ügy több mint 3 éves, mégis: amikor "valakik" gyanús körülmények között eladták a magyar kereskedelmi kirendeltség épületét (papíron kétszer is), 10 milliárdos vagyonvesztés érhette a magyar államot.

Az ügyet az origo tárta fel először: a magyar kormány 1991-ben dollármilliókkal többre becsülte a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének értékét, mint amennyiért végül 2008-ben eladták az ingatlant. Az ügyészség szerint egyelőre nem világos, hogy az alacsonyabb árat megállapító ingatlanbecslő cég milyen felhatalmazás alapján állapította meg az árat.

A moszkvai volt magyar kereskedelmi épület
©

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több ponton is megállapította Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatójának a felelősségét a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügyében.

A jelentés szerint a Moszkva belvárosában lévő elegáns palotát egy offshore cég vette meg, amely jóval drágábban adta tovább azt az orosz államnak. Az értékbecslés a 17 ezer négyzetméterből mindössze 3300-at vett figyelembe, amit egy magyar diplomata azzal magyarázott, hogy irodaházként csak ekkora terület volt hasznosítható az ingatlanból. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz, gyanúsított nincs.

1. King's City megakaszinó - Sukoró

Az álomkaszinó "üzleti modellje" nagyon hasonló a Balatonringéhez, csak a befektetői kör más. 2,6 milliárdos állami támogatás, gyanús földcserék, alulértékelt ingatlanbecslés állnak a középpontban. A Joáv Blum nevével fémjelzett ingatlancsere-szerződést az tette lehetővé, hogy 2007-ben a parlamenti többség módosította a vagyontörvényt, aminek alapján az állam (MNV Zrt.) versenyeztetés nélkül bonyolíthat le ingatlancserét.

A King's City kaszinó látványterve

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint a kormány álláspontja egyértelmű: Sukorón nem lesz kaszinó. A kormánybiztos a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta: 2010. január 1-jén automatikusan megszűnt a sukorói beruházást tervező cég, a King's City koncessziós joga, és a cégnek 900 millió forint kötbért kell fizetnie a magyar államnak. A befektetők ugyanakkor ragaszkodnak a koncessziós szerződéshez és a sukorói helyszínhez, ellenkező esetben beperlik a magyar államot.

Bár a gyanús projekt megbukni látszik (s ez szintén a nyilvánosság erejének köszönhető), vannak nyugtalanító elemei a történetnek. Egyelőre nem lehet tudni például, hogy a Fidesz eredetileg miként volt érintett a projektben. Nagy Anna kormányszóvivő egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Orbán Viktor 2010 januárjában pártelnökként volt jelen a sukorói kaszinó-beruházással kapcsolatban folytatott megbeszélésen. Egyelőre nem tudni, hogy Orbán miről tárgyalt a valódi befektetővel Ronald S. Lauderrel.

Kapcsolódó cikkeink:

Milyen az igazi King's City Izraelben?

Felszólítja a magyar kormányt a King's City befektetői csoport

King's City kaszinóváros: hogyan trükközött az értékbecslő?