A hobbikertészet ugyan kevéssé kutatott terület, de a rendelkezésre álló adatok szerint Magyarország az európai élbolyban van ezen a területen. A magyar emberek szabadidejükben - a barátokkal való találkozás után - legszívesebben a növényeik és kertjük ápolásával szeretnek foglalkozni. Az itthon évente dísznövényekre fordított fejenkénti 7000 forint - a magyar jövedelmekre vetítve - jelentősnek számít, régiónkban csupán Csehország áll hasonló szinten.

Az európai országokban is jellemzően az első tíz legkedveltebb szabadidős tevékenység között szerepel a kertészkedés: a fiatal olaszok negyede, a 65 éven felüliek csaknem fele, míg Németországban a lakosság közel harmada hódol ennek a tevékenységnek és népszerűsége megelőzi például az olvasásét - közölte a hétvégi Gardenexpo kommunikációjával foglalkozó cég szerdán az MTI-vel.

Kertészkedő nép vagyunk, hazánkra a vegyes kertkultúra jellemző: a díszkert mellett sokan termesztenek zöldséget és gyümölcsöt a család számára. Ez nem is mindig anyagi kényszerből van így, hanem az egészségre való törekvés miatt: szeretjük tudni, mi van abban, amit megeszünk - mondta Jankuné Kürthy Gyöngyi, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa. Fülöp Judit, a Gardenexpo főszervezője véleménye szerint a kertészkedés kikapcsol a mindennapokból, oldja a stresszt, a friss levegőn való mozgás segít megőrizni az egészséget, ezért több európai országban kis parcellákat osztanak erre a célra.

Az agrárpolitikában a dísznövényágazat korábban azért válhatott mostohagyerekké, mert egyrészt a többi szektorhoz képest elenyésző földterületet hasznosít, alacsony a kibocsátási aránya, másrészt a díszkert, a növények esztétikai, vagy hobbi jellegű felhasználása miatt sokáig a "felesleges luxus" kategóriájába esett a haszonnövények mellett.