A megújuló technológia nem az igazi a kórházak számára
A kórházak esetében sajnos nem minden megújuló alapú technológia jelenthet valós alternatívát a költségek csökkentésére. A Dalkia szakemberei elsősorban a napkollektorok illetve fotovoltaikus rendszerek telepítését javasolják az egészségügyi intézményeknek. Ugyanakkor a máshol sikeresen alkalmazható biomasszás megoldások kórházak esetében nem javasoltak. Amíg a napenergia hasznosítása tiszta és alacsony erőforrás-igényű megoldás, addig a biomassza esetében nem hagyható figyelmen kívül a tárolókapacitás-igény, az infrastrukturális átalakítás, a forgalomterhelés változása. Továbbá, a folyamatos üzemeltetésnek addicionális humán erőforrásigénye is van."A szélenergia igazából nem szokott szóba jönni a kórházak kapcsán, a geotermia pedig csak korlátozottan használható, illetve drága technológia. Ez egyébként a fotovoltaikus technológia egyik legnagyobb hátránya is, hiszen nem biztos, hogy egy egészségügyi intézmény ki tudja várni a 15-18 éves megtérülést" – ismerteti a lehetőségeket Fernezelyi Ferenc.
Energiafelhasználásban a kórházak speciális fogyasztónak tekinthetők: folyamatosan üzemelnek és stabilan magas hőigénnyel bírnak, részint a kórtermek, részint a szolgáltatások (például mosoda, konyha, sterilizálók) okán. „Ez – akárcsak a három műszakban termelő vállalkozások esetében is látható – tökéletes alannyá teszi az intézményeket a gázmotoros megoldások telepítésére.” – mondja Fernezelyi Ferenc, a Dalkia Energia kereskedelmi igazgatója. A szakember ugyanakkor figyelmeztet: az épületek és energetikai rendszerek állapota, az egyes kórházak nyújtotta szolgáltatások fajtája és színvonala annyira eltérő, hogy ugyanaz a módszer és fejlesztés két intézmény esetében teljesen eltérő eredményeket hozhat.
A fosszilis üzemanyagot használó kapcsolt energiatermelők kivezetése a kötelező áramátvétel (KÁT) rendszeréből alapvetően alakította át az egészségügyi intézményeket kiszolgáló energiaszolgáltatók működési modelljét is. Amíg korábban hőenergiát a kórházaknak, a villamos energiát pedig az országos rendszer számára értékesítették a termelők, a megváltozott körülmények miatt új lehetőségeket kellett keresni. „Habár a KÁT-rendszerből történő kivezetéssel az egészségügyi rendszer is temetni látszott a kapcsolt termelést, egy jól méretezett gázmotor még mindig a legjobb megoldás az energiaköltségek csökkentésére. A kórházak állandó hőigénye és a villamosenergia-értékesítés újragondolása továbbra is költséghatékonnyá teszi a technológiát” – hangsúlyozza Fernezelyi Ferenc.
Az áram esetében az egyik legnagyobb költségtételt a rendszerhasználati díjak jelentik az intézményeknek. Ennek a mértéke a teljes áramdíj 30-40 százalékát is kiteheti – jelenleg a nagyfogyasztók esetében 10 forint körül mozog ennek a költsége kilowattóránként, míg az energia ára 20 forint körül mozog. Amennyiben viszont a kórház a kapun belül termelt áramot veszi meg, nem kell fizetnie a rendszerhasználati díjakat, ami jelentős költségcsökkentést eredményez.
„Természetesen nem biztos, hogy a gázmotorral termelt áram elég lesz a kórház igényeinek kielégítésére. Ezért az általunk kidolgozott konstrukció keretében a Dalkia átveszi az intézmény árambeszerzéseinek menedzselését és garantálja a folyamatos energiaellátását, amit nagyobbrészt a gázmotor, 30-50 százalékos arányban pedig a versenypiacon beszerzett áram biztosít” – mondja a kereskedelmi igazgató. Ezzel átlagosan 10 százalék körüli azonnali áramköltség-csökkenést lehet elérni, ami egy nagyfogyasztó esetében már jelentős megtakarítást jelent.
Az elmúlt években egyes kórházak működési és szolgáltatási profilja jelentős változtatásokon ment át: az ágyak száma, a fekvőbeteg ellátás aránya sok helyütt megváltozott, ez viszont magával vonta az energiaigények megváltozását is. Az egynapos sebészet és a szakrendelések kevesebb hőenergiát igényelnek, mint a klasszikus kórházi szolgáltatások. Főleg igaz ez akkor, ha a konyha és a mosoda üzemeltetését is kiszervezik.
