Az Erzsébet-hídtól a Keleti pályaudvarig húzódó, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út nevekre hallgató sugárút néhány évtizede még a bécsi Mariahilferstrasséhoz hasonló szerepet töltött be Budapest életében, mára azonban csak az agónia maradt a hajdan volt virtigli kereskedelmi útvonalnak. A főváros mára talán legkilátástalanabb jövőjű, a buszsávval együtt kétszer hárompályás sugárútjának kezdete, a Kossuth Lajos "utca" évről évre kihaltabb – írja a Lakásfókusz lakossági ingatlanos blog. A Ferenciek tere és az Astoria közötti szakaszon a portálok 20 százaléka üres, s 24 használaton kívüli vitrin van. Még szerencse, hogy működik néhány gyorsbüfé és az utóbbi időszakban egy új cukrászda is nyílt, továbbá a mozi környéke is mutat némi életet. Enélkül az utcának a Duna felé néző jobb oldala szinte teljesen kihalt lenne.

Hasonló sebességgel pusztul a kiemelt sugárút folytatása, a Rákóczi út, holott 30-40 éve még az egyik legfontosabb kiskereskedelmi útvonal volt, az Astoria és a Blaha Lujza tér közötti szakaszán öt áruházzal, amelyek közül már egy sem működik a régi formájában. A Blaha Lujza tér és a Keleti Pályaudvar közötti részen is évről évre több üzlet zár be, rengeteg az üres, összefirkált, összeragasztott portál. Ezt az útszakaszt már bátran lehet ajánlani a nyugati katasztrófa-filmek forgatóinak, ha elhagyatott belvárosi helyszíneket keresnek.

A Fővárosi Közgyűlés közterület-hasznosítási bizottsága még áprilisban vitatta meg azt a javaslatot, miszerint a bezárt, üres, elhanyagolt és koszos fővárosi portálokat, kirakatokat az adott helyszínt ábrázoló archív felvételekkel vagy képzőművészeti alkotásokkal fedjék be, egyúttal tüntessék fel szabványos módon a kinél és hol lehet érdeklődni a kiadásra váró ingatlan jellemzőiről. Elhatározták, hogy lesz mintaprojekt, s a legtöbb érv amellett szólt, hogy éppen ezen az útvonalon valósítsák meg. Ehhez még rendeleteket is módosítani kellett volna, amire állítólag augusztusban sort kellett volna keríteni, de azóta sincs hír arról, hogy ez  megtörtént volna.

A döntéshozók tehetetlensége csak az egyik oka a pusztulásnak, a nagyobb kárt a sorozatban elkövetett várostervezési hibák okozták, amelyek félő, hogy visszafordíthatatlan folyamatot indítottak el. A Rákóczi útnak minden bizonnyal a fővárosba betelepülő plázák adták az egyik kegyelemdöfést, a kiskereskedelmet és vendéglátást nem pártoló bérleti rendszer mellett. emellett hiba volt a felszíni közlekedésben és az útvonal vérkeringésében fontos villamos 1972-es megszüntetése is, amivel kiszélesítették és a város legforgalmasabb átmenő útjává tették a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat. Ahogy nőtt a gépjárműforgalom, úgy vált ez a döntés egyre végzetesebbé.