Az Airbnb több, mint 50 ezer városban van jelen világszerte, de közülük mindössze kétszázzal kötöttek különegyezséget az adózásról. Most nagyot ugranának: Brian Chesky vezérigazgató a Financial Timesnak arról beszélt, hogy a bevételük 90 százalékát adó városok vezetőivel megállapodnának 2017 végéig. Olyan kulcsfontosságú helyek vezetőivel is tárgyalnának, mint New York vagy San Francisco, összesen 700 nagyvárossal szeretnének egyezségre jutni.

Nem elképzelhetetlen, hogy Budapesttel is lesz dolguk. Magyarországon a szállodaszövetség nemrég azt javasolta, hogy a bérlakások turisztikai célú kiadását teljesen tiltsák meg, a társasházakban pedig csak akkor engedélyezzék az airbnb-zést, ha minden tulajdonos hozzájárul. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy teljesen kiüldöznék az Airbnb-t az országból, pedig a közösségi szállásmegosztó egyre komolyabb szerepet tölt be a magyar turizmusban. Budapesten közel 4800 aktív airbnb-s vendéglátót tartanak nyilván, 2010 óta meghatszorozódott a közösségi szálláshelykapacitás, miközben a szállodai kereslet csak 40 százalékkal nőtt. A budapesti közösségi szálláshelyeken tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, a szállodákban pedig közel nyolcmilliót.

A legfontosabb az Airbnb számára New York, ahol nemrég fogadtak el egy törvényt, amely durván büntetné a rövid távú lakáskiadást. A cég úgy számol, hogy ha kompromisszumra tudnának jutni, akkor csak New York Cityben évi 90 millió dollár bevételük lehet. Ha minden lakáskiadás után szabályosan be tudnák hajtani az adókat, akkor csak az Egyesült Államokban évi 440 millió dollár folyhatna be a költségvetésbe. De a politikusoknak nem csak az adóhivatalokkal, a lázadó szállodatulajdonosokkal és a nyugalomra vágyó régi lakókkal kell számolniuk: azt Magyarországon is valószínűsítik, hogy a brutálisan elszállt albérletárak csökkenhetnek, ha betiltják az airbnb-zést.

Világszerte már sok helyen próbálnak kreatív megoldásokat találni, hogy ellehetetlenítsék, vagy legalábbis szigorú korlátok közé szorítsák az Airbnb-t. Amszterdamban például évi 60 napban korlátozták a turisztikai célú lakáskiadás idejét, Berlinben a tavasszal teljesen betiltották, Barcelonában pedig önkormányzati engedélyhez kötötték.