Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kedvezményes áfa, a kibővített csok, az alacsony kamatok és a hozamkörnyezet együttesen pörgették fel a piacot egy olyan szintre, ahol az elszálló árszínvonal és a kedvezményes áfa hamarosan bekövetkező kivezetése miatt egyre több aggodalmat szít. Az ilyen mesterségesen felpumpált folyamat után szinte biztosan kijózanodás jön – írta az azenpenzem.hu.
A hitelbedőlések réme miatt az MNB több ajánlást is kiadott az ingatlanhitelek kockázatainak kezeléséről, például a hitelkockázat méréséről vagy a magas nem teljesítő hitelekről.
Az egyik elvárási csomag – amelynek kiadása előtt az MNB 13 pénzügyi intézménynél fedezetértékelési felmérést is végzett – meghatározza a teljes körű értékbecslés fogalmait, illetve kitér a jövedelemtermelő ingatlanok (ahol az ingatlan nem csak fedezet, de a hitel visszafizetésének forrása is) piaci értékmeghatározásának speciális szempontjaira is.
A bankoktól azt várja MNB, hogy a piaci feltételek változása teljesen új értékelést végezzenek, és még azelőtt rögzíteniük kell az értékváltozásokat, mielőtt azok elérik a 20 százalékot.
A piac szereplőinél tehát minimalizálni próbálják annak esélyét, hogy az ingatlanok nyilvántartott és valós piaci értéke eltérjen. A 2018. július 1-jétől alkalmazandó ajánlás rögzíti az ingatlanértékelés kapcsán a pénzügyi intézményektől elvárt belső szabályozásokat, ráadásul az értékbecslőkkel szemben részletes szakmai és etikai követelményeket is megfogalmaztak.
Egy minimum 5 százalékos piaci részesedésű hitelintézet esetében a jegybank elvárja a nem teljesítő hitelek (NPL) kezelésére egy külön bizottság létrehozását. Erre azoknak a bankoknak kell kiemelten odafigyelniük, amelyeknél a nemfizető hitelek aránya meghaladja a 10 százalékot.
