A 2018-as év első felében az ingatlanpiacon körülnézve jóval kevésbé optimista kép fogad minket, mint egy-két évvel korábban. A szakértők szavaiból általában az derült ki, hogy a piac az árakat tekintve stagnálásba váltott: inkább a hirdetési, mint a tényleges eladási árak kúsznak felfelé. Miközben a kereslettel nincsenek gondok – fűtik többek között az egyelőre kedvező hitelek –, addig a kínálattal annál inkább, és nemcsak az árak, hanem a minőség miatt. Egyre nehezebb jó, vagy akár még elfogadható minőségű ingatlant reális áron találni, így persze egyre több a “beragadt” lakás.

Az árakat tekintve Budapestre és az agglomeráció egy részére leginkább az jellemző, hogy az új építésűek, adott esetben a panelek vagy egy-egy jobb adottságú, kisméretű téglaépítésű ára még emelkedik, a többi ingatlantípusé azonban nem.

A XIII. kerületben is megállt mára az áremelkedés, csak az új építésűeknél tapasztaltak 8-10 százalékos drágulást az ingatlanpiaci szakemberek, ami 1-3 millió forintos pluszt jelent a tavalyi árakhoz képest. Ezt az árnövekedést elsősorban az építőanyagok árának emelkedése, valamint a munkaerőhiány okozza, de az is közrejátszik benne, hogy egyre több fejlesztés jut el befejezésközeli stádiumba, és az ilyen készültségi fokú ingatlanok drágábbak, mint a tervezőasztalon lévők – derült ki a Balla Ingatlan szakmai vezetőinek beszámolójából.

Habár az árak már nem emelkednek tovább az V. kerületben sem, az ingatlanosoknak azért fáj a feje, mert a tulajdonosok nagyon magasan tartják a hirdetési árakat, és azt gondolják, hogy ezeken az árakon el is fogják tudni adni lakásaikat. Akár 15-25 százalék is lehet a különbség a hirdetési árak és az ingatlan reális ára közt – vélekedett Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan V., VI. és VII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Ez az árazás azonban a gyakorlatban nem működik, és előbb-utóbb ezt a tulajdonosok is kénytelen belátni. Éppen ezért szakember már nem számít további áremelkedésre.

Egy felújítás a jelenlegi helyzetben – amikor magasak és tovább kúsznak felfelé az építőanyagárak, miközben a munkaerő is drága, ráadásul hiány is van belőle – nem egyszerű dolog. Nem véletlen, hogy a vevők most elsősorban a felújított, jó állapotú ingatlanokat keresik, és ezekért hajlandóak is megfizetni a magasabb árakat is, mert akkor elkerülhetik a felújítással járó gondokat.

A másik probléma, hogy egyre hosszabb időre van szükség az értékesítéshez. A túlárazott ingatlanok sokszor “beragadnak” a piacon, és gyakran az sem segít, ha megpróbálnak a tulajdonosok árat csökkenteni. A magas árak és a jelentős forgalom ellenére a vevők ugyanis alaposan tájékozódnak. Az eladók sok esetben nem hiszik el, hogy nem fog elkelni az ingatlan az általuk elképzelt árért. Sokuknál a megfelelő motiváció is hiányzik, így elengedik azt a vevőt, aki megpróbál jelentősebb mértékben alkudni az irreális árból.

Akadnak persze olyan részek az országban, ahol a szakemberek egyáltalán nem tapasztalják, hogy bármely szegmensben is megtorpantak volna az árak. Ilyen például Dunakeszi, ahol a kínálat nem igazán éri utol a keresletet. A vevők itt is leginkább a használt, jó állapotú ingatlanokat keresik, ezért az árak kirívóan magasak. Idén év eleje óta például 10 százalékkal drágultak az új építésűek, ami húzza magával a használt lakások árát is.

Hasonló a helyzet a Balatonon is, ahol minden ingatlantípus iránt jelentős most az érdeklődés: túlkereslet mutatkozik lakásokra, nyaralókra, építkezésekre és telkekre is. A 20 millió forint alatti kategóriába tartozó panelek 1-2 hét alatt elkelnek, de az sem ritka, hogy mindössze 1-2 napot kell várnia a tulajdonosnak a vevőre.

Aki most adná el a nyaralóját, jobb áron és gyorsabban megteheti, mint egy-két éve, és 2019 végéig nem is várnak változást a szakértők.