Az ingatlanszektorba még csak a digitális forradalom előszele érkezett meg, elsősorban az értékesítési platformokon és a proptech megoldásokban van jelen. A lakáshoz jutás meglehetősen komplex folyamat, éppen ezért jó kísérleti terep az ökoszisztéma-modellek tesztelésére – írja a Portfolio.

Az USA-ban és az Egyesült Királyságban például már a lakásvásárlók jelentős része nyitott arra, hogy a lakással kapcsolatos teendőket egy komplex tevékenységi körrel bíró ökoszisztémára bízza. Az első ökoszisztémák jelzáloghitelezéssel, illetve biztosításnyújtással, illetve lakáskereséssel foglalkoztak. Ahhoz, hogy teljes értékű, end-to-end ökoszisztémák jelenjenek meg a piacon, a bankoknak bővíteni kell a tevékenységi körüket, másrészt mélyíteni az ismereteiket az ügyfelek igényeit illetően – ezekről egyébként éppen a bankoknak van a legkomolyabb adatbázisuk.

A nagy techcégek ugyanakkor konkurenciát jelenthetnek a bankoknak, egyes szakértők szerint könnyen elképzelhető egy Google- vagy Amazon-platformon alapuló lakásökoszisztéma is. Mára több mint 100 banki és nem banki szervezet nyújt valamilyen lakásökoszisztéma-szolgáltatást, vagy tervezi annak kialakítását.

Ennek során nemcsak kiválasztják a megfelelő ingatlant, lebonyolítják az adásvételt, intézik a jelzálogfinanszírozást, de még a költözést és a bútorozást is megszervezik. Keresnek bérlőt, leszerződnek vele, menedzselik a háztartást és az eladást, illetve a kiköltözést is rájuk lehet bízni.
Dániában a Danske Bank, Ausztráliában a Commonwealth bank, Kínában a Ping An biztosító Amerikában a Bank of America dobott piacra ökoszisztéma-termékeket, melyek online és appon keresztül érhetőek el, de nem pénzügyi szereplők is beléptek már a piacra, mely a Mckinsey Global Ecosystem csoportja által 2025-re 3800 milliárd dollárra becsült piaci bevételt fog elérni.