szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sokkolta az UNESCO világörökség központjának vezetőit a magyar kormány eljárása, amellyel megpróbálta megakadályozni, hogy a szervezet Budapestre érkező ellenőrei a világörökségi helyszíneken zajló építkezések miatt aggódó civilekkel is beszélhessenek. A turpisság kiderült, az azonban még mindig nem, hogy mit írt/ígért a kormány a beruházásokat évek óta több ponton kifogásoló nemzetközi szervezetnek.

Pitiáner módon akarta ismét távol tartani a kormány a világörökségvédelmi területeket érintő építkezések miatt aggódó civileket az UNESCO Budapestre küldött ellenőreitől. A nemzetközi szervezet világörökség-központjának igazgatója a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyek állapotának helyszíni ellenőrzésére küldte Magyarországra saját és világörökségi tanácsadó szervezete, az ICOMOS szakértőit.

MTI / Ruzsa István

Mivel az ellenőrök hagyományosan nem csak a kormány, hanem az örökségvédelemmel foglalkozó szervezetek véleményét is figyelembe veszik a megállapításaihoz, a Miniszterelnökség építésügyi helyettes államtitkársága (amely március 1-től átvette a korábbi örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkárság feladatait) ezt úgy próbálta lehetővé tenni számukra, hogy érkezésük előtt három nappal meghívót küldött néhány, „nem problémás”, illetve kormányzati kötődésű szervezetnek. A kifejezetten örökségvédelemmel foglalkozó – és a kormányzati építkezések ügyében sokszor hangjukat hallató – szakemberek és egyesületek közül azonban egyet sem hívott meg. Még azokat az építészeket, környezetvédőket és civil városvédőket sem tájékoztatta az ICOMOS-küldöttség érkezéséről, akik miatt a párizsi székhelyű szervezet pár éve egyáltalán komolyabban kezdte vizsgálni a budapesti építkezéseket. (Lásd keretes írásunkat.)

Az ellenőrök látogatása előtt egy nappal a kint rekedt civilek kétségbeesett e-mailekben riadóztatták egymást a találkozó időközben kiszivárgott helyszínével és időpontjával, illetve a kéréssel, hogy aki akit csak tud, regisztráljon be. A zsidó negyed épületeinek védelméért küzdő ÓVÁS! Egyesület tagjait például az eredetileg is meghívott Levegő Munkacsoport, másokat a Greenpeace regisztrált be, de a meg nem hívottak közül tucatnyian maguk is jelentkeztek. Választ természetesen senki nem kapott, így a jelentkezőknek fogalmuk sem volt, hogy ha odamennek, beengedik-e őket, egyesek már tüntetést kezdtek szervezni a helyszínre. A jelentkezési határidő lejárta előtt egy órával aztán különös közlemény jelent meg az építésügyi helyettes államtitkárság honlapján, amelyben a Miniszterelnökség szűkszavúan beszámolt a delegáció látogatásáról:

A budapesti világörökségi terület megtekintését követően, április 30-án az UNESCO és az ICOMOS képviselői a Budafoki út 59. szám alatt található Lechner Tudásközpontban találkoznak hazánk örökségvédelemmel foglalkozó civil szervezeteivel, melyre a Lechner Tudásközpont és a Miniszterelnökség valamennyi érintett szervezetet szeretettel vár

– írták az időpontról diszkréten megfeledkező „meghívóban”.

Utóbb kiderült, hogy az utolsó pillanatban megjelent közlemény is csak az UNESCO világörökség-központ igazgatóhelyettesének kifejezett kérésére került ki a honlapra, aki hétfőn – a kint rekedtek leveléből – döbbenettel értesült arról, hogy a kormány távol próbálja tartani a delegációtól az egyeztetés potenciális partnereit.

Ilyen előzmények után a fórum helyszínén végül senkit nem akadályoztak meg a bejutásban, de a kormányzati sunnyogás miatt sokan így is lemaradtak az eseményről, amely a résztvevők szerint is sokkal hasznosabb lehetett volna, ha több szakember – időben – kap rá meghívást, hovatovább előre egyeztetni tudták volna álláspontjaikat.

Dercsényi Dávid

A civilek azért így is mintegy két órán keresztül zúdították aggályaikat az ellenőrökre, akik szorgalmasan jegyzeteltek – igaz, mivel a kaotikus szervezés miatt például névtáblák nem voltak, azt sem tudni, mennyit értettek abból, hogy ki és mely szervezet nevében fogalmazta meg az elmondottakat.

A felvetődött aggályok között értelemszerűen hangsúlyos helyen szerepelt a Liget-projekt, amelynek már az eljárása – hogy a környezeti kockázatok és urbanisztikai problémák feltárását mellőző és a hatóságok szerepét kiüresítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként épül – is problémás. A tervezett Néprajzi Múzeum épülete a Hősök tere felől belelóg az Andrássy úti világörökségi panorámába is, és elcsúfítja azt.

napur.hu

Szóba kerültek ezen kívül egyes várbeli beruházások – például az egykori Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületét az 1904-es állapotra visszaállító, ezzel a Mátyás-templom környezetét és látképét agyonvágó építkezés, vagy a második világháború előtti formáját visszakapó Radetzky-laktanya ügye, de felvetették a hozzászólók a Mol 120 méteres budai toronyházának építését és a pesti zsidó negyed építési zónájának egyes kérdéseit is. Akadt, aki a kormány eljárását tette szóvá, amely 2017 végére annak ellenére kipréselte a hatóságokból a Néprajzi Múzeum építési engedélyét, hogy az UNESCO világörökség-bizottság előzőleg kifejezetten arra kérte: függessze fel az eljárást addig, amíg ellenőrei a helyszínen járva meg nem fogalmazzák észrevételeiket (az ellenőrök csak 2018 februárjában érkeztek).

Fortepan / Szabó Lóránt

Az UNESCO világörökség bizottsága júniusi, bakui közgyűlésén tárgyalja majd a budapesti helyzetet, így az ellenőröknek gyakorlatilag expressz sebességgel kell kialakítaniuk a helyszíni tapasztalatokat, a civilek véleményét és a kormány jelentését figyelembe vevő álláspontjukat.

Az UNESCO egyúttal a világörökségi helyszínek kezelési tervének elkészítését is várja a kormánytól, ám a Miniszterelnökség ezt csak 2021-re vállalta – vagyis akkora, amikorra lényegében az összes vitatott beruházás befejeződött.

De miért jött az UNESCO–ICOMOS-misszió egyáltalán Magyarországra?

A történelmi zsidó negyed épületeinek védelmére még 2004-ben alakult ÓVÁS! Egyesület az UNESCO–ICOMOS-misszió 2013-as budapesti látogatásakor tájékoztatta a világszervezetet Budapest világörökségi területének és védőzónáinak veszélyeztetettségéről, 2017 tavaszán pedig 19 hazai építész, tudós és magánszemély írt levelet a szervezetnek a Liget projekttel kapcsolatos aggályaik miatt. Utóbbi panaszokra reagált is az UNESCO, majd a Világörökség Bizottság pár hónappal későbbi közgyűlésén komoly kritikát fogalmazott meg a kormány világörökségi helyszíneken és a terület pufferzónájában zajló építkezései miatt. A szervezet egyúttal felhívta a kormányt, hogy 2018. december 1-ig készítsen friss jelentést az állapotmegőrzésről a Világörökség Központnak, hogy azt a bizottság következő, 43. közgyűlése elé vihessék 2019-ben. A folyamat részeként az ICOMOS 2018 februárjában egyszer már Budapestre küldte ellenőreit, a kormány akkor is furmányosan próbálta megakadályozni, hogy a szervezet szakértői találkozhassanak a beruházásokkal kritikus civilekkel, az ellenőrök megállapításait, illetve a maga által készített, két hónapos csúszással csak 2018 februárjára elkészült állapotmegőrzési jelentést pedig azok döntés-előkészítési jellegére hivatkozva nem volt hajlandó kiadni. Utóbbinak csak egy rövidített összefoglalója lett nemrég nyilvános, ebből kiderül, hogy a tavaly Budapesten járt UNESCO-misszió összesen 17 részletet talált problémásnak, és ezekkel kapcsolatban tett ajánlásokat a kormánynak – a mostani küldöttség feltehetően a Miniszterelnökség erre adott válaszában foglaltakat jött ellenőrizni a héten Budapestre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!