szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hírhedett berlini fal és a szabad mozgásunkat korlátozó vasfüggöny is erre a sorsra jutott, a védőfalak közül azonban sok őrzi még történelmi hatalmak emlékét. Fal a kultúrtörténetben - elválaszt és összeköt.

Meglepően sok falat épített az ember a történelem során, így próbálva meg kirekeszteni vagy épp ellenkezőleg: bezárni másokat. Építettek falat kőből, téglából, földből, betonból, esetleg fémből, némelyekre szögesdrótot is húztak, vagy érzékelőkkel látták el. A várakat, városokat körbevevő középkori falak sok helyen máig fennmaradtak, ahogyan áll minden idők legnagyobb, bevehetetlennek hitt fala a kínai Nagy Fal is.

Válaszfalak, határkerítések ma is dollármilliárdokból épülnek szerte a világon, de – ahogyan azt Vass Péter a Falak … és ami mögöttük van című, a HVG-nél kiadott könyvben írta – „a túloldalukra vágyó emberek akár az életük kockáztatásával is áthatolnak rajtuk, ma is épp úgy, mint a korábbi időkben is bármikor”. Közben a régiek sorra omlanak le, vagy bontják le őket, „nemegyszer ugyanazok az emberek, akiket korábban épp ezekkel a falakkal próbáltak korlátozni a szabadságukban”.

Ilyen örökkévalónak hitt, két világrendszert elválasztó, áthatolhatatlannak hitt fal volt a berlini fal is, 1989-ben mégis a semmivé vált – bizonyítva, hogy egyszer minden fal leomlik. Nyugat-Magyarország a hatvanas évek elején sorra szívta el a keletnémeteket a magasabb életszínvonal és politikai szabadság ígéretével. A hatóságok ezt megakadályozandó 1961. augusztus 13-án hozzákezdtek a berlini fal építéséhez, drótkerítéssel, határsávval, akadályokkal, fegyveres őrökkel, hogy megnehezítsék az átjutást. A magas, többszörösen biztosított betonfalak kiépítése évekig tartott. A nyugat-berliniek várakozásával ellentétben az Egyesült Államok 1961-ben némi tiltakozás után belenyugodott a helyzetbe, Berlin kedvéért nem kockáztatta meg a háborút a Szovjetunióval. A két világot elválasztó, 168 kilométeres, hírhedt berlini fal három évtizedig állt.

1989 októberében váratlanul legalizálták a keletnémetek utazási lehetőségeit: az NDK új útlevéltörvényének értelmében minden keletnémet indoklás nélkül, évente 30 napra külföldre, akár Nyugatra is utazhat. A jogszabálynak köszönhetően Berlinben azon nyomban ezrek indultak el a határátkelők felé. A tömegnyomás rövid időn belül olyan nagyra nőtt, hogy az útlevél-ellenőrzéssel is felhagytak a határőrök, végül egyszerűen felnyitották a sorompókat az emberek előtt. Az örömükben síró, összekapaszkodó emberek fotói bejárták a világot. Kelet- és nyugat-berliniek 1989 júliusában kalapáccsal, munkagépekkel estek neki a falnak, és november 9-re a belvárosban lerombolták a hidegháború egyik ikonikus helyszínét, bár a Brandenburgi kaput csak 1989 karácsonya előtt két nappal nyitották meg.

Ma már csak néhány eleme látható a falnak, a többit széthordták a világ minden tájára a romokhoz látogatók. Az egyetlen egyben maradt hosszabb – 1300 méter hosszú – falszakasz az egykori keleti oldalon látható, a Spree partján, az Ostbahnhof közelében. Nem sokkal a falbontás után született meg az East Side Gallery elnevezésû szabadtéri műalkotássor. A graffitival borított fal a kommunizmus bukásának emlékműve váratlan világsiker, kultikus hely lett. A 21 országból érkezett művészek 101 alkotása közül a csókot váltó Brezsnyev és Honecker képe azóta ikonikussá, Berlin egyik jelképévé vált. Az ideiglenesnek szánt galériát azóta többször is felújították.

Az ENSZ-főtitkártól az amerikai elnökön át a pápáig sokan kaptak ajándékba darabokat a berlini falból. A határnyitás miatt köszönetet érdemlő magyaroknak is jutott: Budán egy darab fal például a menekültügyben jeles szerepet játszó Máltai Szeretetszolgálat kertjében áll.

Egykor bevehetetlennek hitték, ma omladozik

A becslések szerint a Ming-korban (1368-1644) elkészült, 1987 óta az UNESCO Világörökségi Listáján is szereplő kínai Nagy Falnak mára körülbelül 40 százaléka tűnt el. Az egykor a hunok és a mongol hordák támadásainak is ellenálló falat nem kímélik az időjárás viszontagságai. Egyes becslések szerint például a következő 5 évben az ország északi-középső részén fekvő Kanszu tartományban akár egy 60 kilométeres szakasz is eltűnhet a falból a heves homokviharok következtében. Leginkább a fal nyugati részei vannak kitéve az eróziónak, mivel azokat nem kőből, hanem sárból építették. A masszív, keleti részek tégláinak egy részét pedig korábban lakosság hordta el, hogy azokból házakat és utakat építsen.

A nagy fal több pontja is omladozik, néhány helyen annyira nehézkessé vált a közlekedés, hogy az építészeknek komoly kihívást jelent, hogy a közelükbe férkőzzenek, és szemügyre vegyék, mennyire súlyos a helyzet.

A tizenegy kínai tartományt keresztülszelő egykori erődítményrendszert az ókorban védekezésül emelték. A hagyományok szerint a fal építése elsősorban Csin Si-huang császár nevéhez kötődik, aki Kr.e. 247-210 között uralkodott. A Nagy Fal több évezreden át készült, hossza elérhette a 8851 kilométert is. Máig a kelet-ázsiai ország jelképének számít, és rajta van a Telegraph által összeállított, brit utazók bakancslistáján is.

Hadrianus fala

A kínai Nagy Fal mellett a világ legismertebb, védelmi funkciókat ellátó falrendszere a Hadrianus-fal. A 120 kilométer hosszú, eredetileg 4,5 méter magas és 3 méter széles fal volt a Római Birodalom egyik legnagyobb építészeti vállalkozása. Hadrianus római császár idején azzal a céllal készült, hogy az akkor ismert civilizációt és a barbár világot egymástól szétválassza. Római katonák építették 8 év alatt, a falrendszer máig remek példája a rómaiak építészeti tudásának. Több mint a fele kőből épült, legnyugatibb, 31 kilométeres szakasza azonban eredetileg gyeptéglákból és fából készült sánc volt.

Európa leghíresebb fala részét képezi az UNESCO által nyilvántartott „A Római Birodalom Határai” nevű világörökségi csoporthelyszínnek. A falat teljes hosszában római mérföldenként (nagyjából másfél kilométerenként) erődítményekkel egészítették ki, két erőd között pedig egyenlő távolságokra bástyákat emeltek. A falhoz utak és hadtáp támaszpontok is épültek, és bár az erődökben sok katona elfért, a hadsereg zöme a faltól kicsit messzebb, déli irányban állomásozott.

Sok más történelmi emlékhez hasonlóan a Hadrianus-fal is veszélyben van. A falak meglévő maradványait leginkább a turisták veszélyeztetik, akik előszeretettel sétálgatnak a köveken. 2003-ban egy gyalogösvényt létesítettek a fal teljes hosszában, ami mára Nagy-Britannia legnépszerűbb túraútvonala lett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!