Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az önkormányzati lakások bérlésével kapcsolatos kúriai döntés jelent meg a Magyar Közlönyben. A határozat egy miskolci ügyben született. Az ottani önkormányzat 2013-ban kötött határozatlan idejű szerződést egy bérlővel, és a szerződésbe belekerült az is: a bérlő köteles közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatott tenni arról, hogy ha megszűnik a szerződése, akkor eleget tesz a lakás kiürítési kötelezettségének. Annak, hogy a bérleti szerződés hatályba léphessen, a feltétele volt, hogy ezt a közjegyzői okiratot a bérlő csatolja.
Hat évig rendben is volt ez így mindenkinek, 2019- december 31-ével azonban az önkormányzat felmondta a szerződést, a bérlő pedig a bírósághoz fordult. Az ügy a Kúriáig jutott, ott pedig kimondták: az önkormányzat nem jogosult arra, hogy a bérleti szerződés aláírását olyan feltételhez kösse, amely nem szerepel a lakástörvényben. Vagyis mivel a lakástörvényben ilyen kikötés nem szerepel, az önkormányzat nem rendelhette volna el, hogy csak egy kiürítés vállalásáról szóló okirat aláírása után léphet hatályba a bérleti szerződés.
