Bruttó 577 900 forint volt az átlagbér 2023. márciusban, ami kedvezmények nélkül nettó 384 300 forintnak, míg a kedvezmények figyelembevételével 398 000 forintnak felel meg. A KSH adatai alapján a kedvezmény nélküli nettó átlagfizetés 16,6 százalékkal, míg a kedvezményekkel kalkulált 16,5 százalékkal növekedett.

A magas, 25,2 százalékos márciusi infláció miatt a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, vagyis ennyivel mérséklődött a vásárlóereje. Az viszont egy másik kérdés, hogy egy átlagos fizetéssel rendelkező hiteligénylő mennyi hitelre lenne jogosult most, illetve ez az érték hogyan alakult az elmúlt időszakban.

A kérdés szempontjából az átlagjövedelem és a kamatok változása lehet fontos. Sajnos a jövedelmek emelkedése mellett a hitelkamatok is érdemben növekedtek az elmúlt évben: 2022. márciusban a nettó átlagkereset kicsivel 330 ezer forint alatt volt, ekkor a legolcsóbb fix kamatozású lakáshitelhez 5,73 százalékos kamattal lehetett hozzájutni a Bankmonitor hitelkalkulátor számításai alapján. Idén márciusban a 384 300 forintos nettó átlagkereset mellett a legolcsóbb lakáshitel éves költsége már 9,09 százalék volt.

A kamat emelkedése sajnos egy év alatt elbillentette a mérleget: 20 éves futamidőre márciusban 21,2 millió forint jelzáloghitelt lehetne legfeljebb igényelni az átlagbérrel. Egy évvel korábban ez még 23,5 millió forintra lett volna elegendő.

Éves összevetésben tehát még mindig rossz a helyzet, de az elmúlt időszakban már javulás tapasztalható. Februárhoz képest 1,7 millió forinttal nőtt az átlagbérrel elérhető lakáshitel összege. A hitelköltségek ugyanis nem emelkedtek, az átlagos jövedelem viszont nettó 353 200 forintról 384 300 forintra nőtt.

Azt ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a számítás során a Bankmonitor szakértői abból indultak ki, hogy a bank a jövedelem felét terhelheti meg – ez a jogszabályi korlát -, ettől azonban a pénzintézetek szigorúbb irányba eltérhetnek. Illetve egy lakáshitel esetében lényeges szempont azon ingatlan értéke is, amely a hitel fedezetéül szolgálna.