Közzétette a KSH a májusi inflációs adatokat, amiből kiderült: a telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is 0,2 százalékkal nőttek az árak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium is próbálta megmagyarázni a bizonyítványt közleményében. Az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt, amelyen belül a hidegélelmiszerek inflációja 4,5 százalék, a házon kívüli étkezésé, azaz a vendéglátási szolgáltatásoké 9,1 százalékot tett ki.

Az élelmiszerek inflációja egy hónap alatt 0,6 százalékkal emelkedett, amit az NGM ugyan a vendéglátás rovására ír, de valójában a KSH külön kiemelte elemzésében, hogy a vendéglátóipar nélkül is pontosan 0,6 százalék lenne a drágulás.

A tárca ugyanakkor elismeri, hogy a drágulás főként a szezonális élelmiszereknél volt jelentős, ami azt is jelenti, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok nem kezdtek jelentős keresztárazásba az árrésstop nyomására.

És ha már árrésstop: az érintett élelmiszereknél ez 19,6 százalékos, míg a drogériai termékeknél 26,9 százalékos árcsökkenést hozott a kormány új kedvenc fegyvere, bár hozzáteszik, hogy júniusban ennek hatása még erősebb lesz (mivel a drogériák árrésstopja csak május 19-én lépett hatályba).

Kiemelik, hogy a kormány „sikeres tárgyalásokat folytatott a pénzintézetekkel, a biztosító társaságokkal és a telekommunikációs cégekkel, a szolgáltatói és számlavezetési díjak befagyasztásáról”. A Richter Gedeon pedig éppen szerda reggel jelentette be, hogy hajlandó csökkenteni a vény nélküli gyógyszereinek, egyes táplálék-kiegészítőknek és szívgyógyszereknek a termelői árát a 2024. decemberi szintre. Az NGM szerint a többi szereplővel is várható még a héten a megegyezés.

Az önkéntes árkorlátozások a teljes inflációt összességében várhatóan 0,3 százalékponttal csökkenthetik a minisztérium számításai szerint.

A kormány célja, hogy az inflációt 4 százalék alá csökkentse, a hidegélelmiszerek inflációját pedig 5 százalék alatt tartsa, ez azonban egyelőre minden kormányzati machináció ellenére sem sikerült.

A kormány miatt van 4 százalék fölött az infláció

Az Erste elemzője, Nagy János szerint érdemi csökkenésre egésze ősz végéig nincs kilátás, mert a következő hónapokban (július kivételével) alapvetően kedvezőtlen bázisokat örököl az árindex.

„Emellett érdemes látni, hogy a 4-essel kezdődő számok nagyban köszönhetők az adminisztratív intézkedéseknek, melyek későbbi, vélhetően jövő évi kivezetése időzített árnyomást pakol a rendszerbe” – mondja a szakértő.

Hozzáteszi: más kontextusba helyezve a hazai átváltozás dinamikája különösen a stagnáló gazdaság képe mellett izgalmas: amennyiben bekövetkezik a várva várt élénkülés, az további helyet képezhet az áremeléseknek. Másfelől a munkapiac most már megfigyelhető lazulása (foglalkoztatottság visszaesése, bérdinamika lassulása) elsősorban a szolgáltatások terén mérsékelheti az árnyomást. Összességében 4,7 százalékra várjuk az idei évi drágulás átlagos mértékét.