Meglehetősen bosszantó, amikor nem tudunk a feladatunkra fókuszálni, mert ilyen-olyan zavaró tényezők betüremkednek a külvilágból a gondolatainkba vagy a látóterünkbe. E helyzetek megoldására javasolt két egyszerű módszert Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó műsorvezető-társa, Kenyeres András mentáltréner a Penge podcastnak abban az adásában, amelyben Érdi Mária világbajnok vitorlázó volt a vendégük.

A nulladik lépés mindkét módszer esetében az, hogy fel kell ismernünk, megzavartak minket, máskülönben nem tudunk reagálni. Ha észleltük a problémát, dönthetünk úgy, hogy a gondolatainkat tereljük el – akár egy egyszerű számolós feladattal –, aztán vissza az előttünk álló feladatra, vagy hogy egy időre fizikailag kivonjuk magunkat a helyzetből.

Ez utóbbi módszert Szilágyi Áron is alkalmazta versenyhelyzetben a pályafutása során, s a legjobb hatást az első olimpiai döntőjénben érte el vele. Ott az olasz Diego Occhiuzzi volt az ellenfele, aki mindent bevetett, hogy kizökkentse: reklamált, videózást kért, húzta az időt, úgy tett, mintha görcsöt kapott volna.

A kardvívó tudta, hogy akadnak olyan ellenfelek – köztük az olasz is –, akik előszeretettel dobják be ezeket a megoldásokat, s azzal is tisztában volt, hogy az ilyen konfrontatív helyzetekben nem érzi jól magát. Ezért az egyik akkori mentális felkészítőjével azt találták ki, hogy közönsége se legyen az ilyen megmozdulásoknak: amikor olyasmit tapasztal az ellenfele részéről, ami nem közvetlenül a víváshoz tartozik, fordítson hátat, sétáljon el a pást végébe, és várja meg, amíg a zsűrielnök visszaszólít a felállási vonalra.

Hogy mindez hogyan zajlott le, azt itt megnézheti:

Nyitókép: Veres Viktor