szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A fővárosi átlagot is meghaladta a balatoni ingatlanok vásárlására fordított összeg idén a Duna House adatai szerint.

A tó környéki piac egészét tekintve 64,3 millió forintot, a déli parton 60,9 milliót, az északin pedig 67,7 millió forintot szántak ingatlanra a vevők átlagosan, ami több mint a duplája a 2018-as adatoknak. Akkor a Balatonnál még 25 millió forint alatt is megoldható volt az ingatlanszerzés.

A négyzetméterárak még elmaradásban vannak, de az ingatlanvásárlásra fordított összeget nézve 6 százalékkal meghaladta a fővárosi átlagot a balatoni ingatlanpiac. Az idei év értékesítési adatai alapján ugyanis míg a Budapesten vásárlók számára 60,4 millió forintba kerül az otthonteremtés, addig a Balaton környéki házra, lakásra szerződők – beleértve a használt és új ingatlanokat is – már 64,3 millió forintos összeget költöttek átlagosan.

Balaton a felszín mögött: miközben nyaranta szétbulizzuk a partot, a hátország összeroppan

Mgyei bontásban vizsgálva az értékesítési adatokat látható, hogy a négyzetméterárak terén Veszprém vármegye Hajdú-Bihar után a második legdrágább, itt 585 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, átlagosan 50,7 millió forintért lehet ingatlanhoz jutni, a szintén balatoni területtel is rendelkező Zalában és Somogyban pedig 390-434 ezer forint az egy négyzetméterért kifizetett átlag, 29,4-35,4 millió forintos ingatlanérték mellett.

Ennél azonban jóval szélesebb skálán, a lakható állapotú 30 millióstól, akár a milliárdot is meghaladó luxusingatlanokig terjed a balatoni ingatlankínálat – tették hozzá.

zCast: Rajtunk is múlik, meddig lesz Balaton

Mennyit teszünk hozzá mi magunk a tavak természetes pusztulásához? Miért (nem) baj, ha néha alacsonyabb a vízszint? Hogyan lehetünk tudatos tófelhasználók? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk évadzárójában.

„Széles kínálatból választhatnak idén az érdeklődők a magyar tengernél. A pandémia ideje alatt a szokásosnál is többen tettek szert balatoni ingatlanra, akik közül most a magas árszintet és az erősödő vevői aktivitást kihasználva jópáran szeretnének haszonhoz jutni, ezért áruba bocsátják a birtokukban lévő nyaralókat, családi házakat és lakásokat” – értékelt Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője a közleményben.

Szerinte akkor jó venni, amikor mindenki elad, és addig érdemes elkezdeni a keresést, amíg még szerteágazó kínálatból választhat az érdeklődő. A szakértői várakozások szerint a jelenlegi, magas árszint miatt a balatoni ingatlanok piacán az országos trenddel szemben inkább az árak stagnálására, esetleg az országos átlagnál alacsonyabb intenzitású, enyhe emelkedésére lehet majd számítani az év hátrelévő részében.

A legfrissebb kínálati adatok vizsgálata során megállapítható, hogy közel azonos arányban oszlik el a két parton az elérhető használt ingatlanok választéka: a közvetlen partszakasszal rendelkező balatoni települések ingatlanpalettájának 52 százaléka a déli parton, 48 százaléka az északi parton helyezkedik el.

A június eleji kínálati adatok alapján az északi és a déli part négyzetméterárai között 17 százalékos különbség jelentkezik, az északi part jelenleg hirdetett használt ingatlanjai 767 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, míg a déli parti lokációval rendelkezők 653 ezer forint per négyzetméteres irányáron várják az érdeklődőket.

Drága a lángos, nagy a tömeg, gyenge a koszt, mégis szeretjük – már 100 éve is ugyanezeket írták a Balatonról

Minden nyár elején – jó esetben már a tavasz végén – valószínűleg minden magyar újság szerkesztőségében elhangzik ugyanaz a mondat: „ne arról írjunk idén is, hogy drága a lángos”! Aztán mégis arról írunk. De vajon mikor panaszkodott valaki először a magyar sajtóban, hogy drágán lehet lángost venni? Vagy hogy zsúfolt a Balaton?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!