Tisztességtelennek tartja a fővárosi kormányhivatal vele szembeni eljárását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). Ezt az állami cég az Alkotmánybíróságnak írta, de nem foglalkoznak a panaszával. Az ügy érdekessége, hogy egy bíróság kimondta: egy törvény végrehajthatatlan.

A nagyon bonyolult történet lényege, hogy az akkori Bolgár Népköztársaság még az 1980-as években a nagykövetségi dolgozók lakása céljára tartós használatba kapott egy budapesti ingatlant, majd amikor 2005-ben megszűnt a tartós földhasználat jogintézménye, Bulgária állítólag tulajdonossá vált. De sok tisztázatlanság maradt, ezért 2019-ben az Országgyűlés hozott egy törvényt, amely szerint a magyar állam ingyenesen bolgár tulajdonba adja, majd 4 millió euróért megveszi az ingatlant. A törvény alapján az MNV be akarta jegyeztetni az állam tulajdonjogát, de nem járt sikerrel. Az „Alulírott Magyar Állam” kezdetű, az MNV-vel közösen benyújtott alkotmányjogi panasz szerint a Sára Botond főispán által vezetett Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozó földhivatal figyelmen kívül hagyta a jogszabályt, és tisztességtelenül járt el.

Az MNV hiába fellebbezett és indított pereket, mindenhonnan visszapattant. Az ügyben nem csak az a szokatlan, hogy egy állami cég – sőt maga a „Magyar Állam” – élesen támad egy kormányhivatalt, hanem az is, hogy a Fővárosi Törvényszék kimondta: a 2019-es törvény végrehajthatatlan, mert annak idején elmulasztották bejegyezni Bulgária tulajdonjogát, márpedig az Alaptörvény szerinti józan észnek megfelelő jogértelmezés szerint bármit megvenni csak a tulajdonostól lehet. A bolgár állam pedig soha nem volt az, hiába mond mást a kétoldalú megállapodáson alapuló törvény.

Az MNV felháborodva írja: miféle képtelenség az, hogy egy bíróság egy szabályszerűen meghozott, kihirdetett, majd hatályba lépett törvény közigazgatási keretek között történő végrehajthatóságát megkérdőjelezi? Szerinte ez súlyosan sérti az Alaptörvényt, és megakadályozza, hogy az MNV teljesítse törvényi kötelezettségét. Ezért kéri az Alkotmánybíróság beavatkozását, hangsúlyozva, hogy nem közhatalmat gyakorló szervként, hanem magánjogi jogalanyként, ügyfélként szerepelt az ügyben.

Az Ab Horváth Attila vezette tanácsa nem így látta.

Megállapította, hogy a „Magyar Állam” nyilvánvalóan közhatalmat gyakorol, de az MNV is állami feladatot lát el. „A Magyar Állam közhatalmi és tulajdonosi minősége összeolvad, mivel a Magyar Állam nemzetközi szerződés megkötése és annak kötelező hatálya elismerésére irányuló jogalkotás mint közhatalmi tevékenység útján rendelkezett saját tulajdonjogi helyzetéről és tulajdonosi minőségéről.” Ezért az Európai Unió követelésére született 2023-as törvény alapján, amely a közhatalom gyakorlóit kizárta az alkotmányjogi panasztevők köréből, a panaszosoknak nem volt joguk ilyen panasz benyújtására. Ezért az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azt.

Ezzel a testület megmenekült attól, hogy a roppant kacifántos ügy érdemében állást foglaljon, és fennmarad az a furcsa helyzet, hogy egy ingatlant külön törvénnyel juttattak állami tulajdonba, de azt a hatóságok mégsem jegyezték be az állam javára. A tulajdonos változatlanul az egykor állami, de már régen NER-közeli magáncéggé vált CD Hungary Ingatlanhasznosító, Forgalmazó és Szolgáltató Rt.