Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy Óbuda Csúcshegy nevű része kiváljon a fővárosból – írja a Telex. A Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület elnöke szerint nyárra összegyűlhet a Csúcshegyen lakó közel ezer ember felének az aláírása, és kiírhatják a népszavazást. Az eredmény ismeretében a Fővárosi Közgyűlés és a parlament dönthetne a leválásról.
Hámor Endre szerint a kiválás csak végső eszköz, remélik, hogy elég lesz a nyomásgyakorlás arra, hogy változzanak a városrészben a körülmények. Jelenleg a teljes Csúcshegyet egyetlen kék nyomóskút szolgálja ki ivóvízzel, míg a szomszédos lakóparkos beépítések megkapták a vízvezetéket és a csatornát. A csúcshegyiek önerőből sem tudnak lépni, mert a közterület nincs kiszabályozva.
A városrész nagyjából egy négyzetkilométeres, lejtős, nyaralókkal, bungalókkal, kisebb és nagyobb családi házakkal beépített zártkerti terület. Az utolsó összeíráskor, 2016-ban 768 család élt itt, 1000-1500 fővel, ma is nagyjából ez lehet a helyzet. Hámor Endre szerint évek óta küzdenek azért, hogy az önkormányzat legalább az utakra vonatkozó kiszabályozási tervet elkészítse, ami ahhoz szükséges, hogy a közműveket bevezessék.
Az óbudai önkormányzat szerint az infrastruktúra-fejlesztés és az ivóvízellátás kiépítése nem a kerület, hanem a főváros feladata lenne, ám a Csúcshegy soha nem volt építési övezet, ezért senkinek, a fővárosnak sem kötelessége ezt elvégezni. A korábbi és a jelenlegi kerületvezetés sem tervezte, hogy a Csúcshegyet belterületbe vonja, és ezzel mindenki tisztában van, aki itt ingatlant vásárol, illetve ide költözik – közölték. Az önkormányzat megalapozatlannak tartja a leválás ötletét, mert a főváros határait törvény rögzíti.
A fővárosi önkormányzat nem válaszolt a Telex kérdésére, de a fővárosi vezetés egy tagja név nélkül, nem hivatalosan azt mondta, szerinte a csúcshegyiek azt akarják, hogy az önkormányzat értékelje fel az ingatlanjukat, hogy „végre ők is meggazdagodjanak”. Erről Hámori azt mondta: a belterületbe vonás után tíz évig csak brutális, 90 százalékos illetékkel sújtva lehetne eladni a telkeket, ezért ezen nem lehet nyerészkedni.
A csúcshegyi körülményekről és az ott élők szándékairól tavaly részletesen írtunk.
Nyitóképünkön a csúcshegyi és testvérhegyi kertváros a Hármashatár-hegyről. Fotó: MTI / Róka László
