Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Gyakorlatilag stagnál a szakemberhiány, a munkadíjak a tavalyihoz képest csökkentek. A szakik többsége viszont idén már árat akar emelni, de tudja, hogy az infláció miatt nem nagyon lehet.
Érdemben nem változott a szakemberhiány a hazai építőiparban a tavalyi állapothoz képest, a munkadíjak viszont csökkentek, de utóbbi, a megrendelőknek pozitív fejlemény mögött az építőipar 2024-es visszaesése áll, derül ki a Mapei Kft. friss kutatásából, melynek eredményeit csütörtökön mutatták be.
A szakemberhiányt a Mapei kutatása a várakozási idővel ragadja meg, a februári adatfelvételnél arra kérdeztek rá 1800 szakinál, hogy hány nap múlva tudna elkezdeni egy új (számára tipikus nagyságú) munkán dolgozni, ha most kapna ajánlatkérést. Ez alapján
a szakemberhiány 2025 februárjában országos átlagban 53 nap volt.
Ez gyakorlatilag stagnálást jelent, tavaly 52 nap volt, két évvel ezelőtt pedig 58 – utóbbi jelentett egy komolyabb javulást, mert a megelőző három év folyamatosan 130 napon túli várakozási időket hozott.
Most a legkevesebbet Nógrádban kell várni, itt 40 nap az átlag, a leghosszabb várakozási idő Somogy megye 54 napja. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő. Ennek a kutatási eredményeket bemutató Markovich Béla Mapei-ügyvezető szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
A megyei helyett ugyanakkor a régiós adatok mutatnak pontosabb képet, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatja egy-egy kiugró válasz, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb. A régiós számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő – ahol rövidebb, ott kevesebb a munka, ahol hosszabb, ott több.
A dél-alföldi 48 nap elmarad ugyan a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
Szakmacsoportok szerint a legnagyobb hiány a generálkivitelezőből és a bádogosból van, itt 63, illetve 62 nap a várakozási idő, leghamarabb az épületgépészek érnek rá, 42 nap alatt. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).
Ami az egy négyzetméterre vetített munkadíjakat illeti, ott az országos átlag tavaly 10215 forint volt, ez idén februárra 7 százalékkal csökkent, 9495 forintra – de két éve még 8636 forint volt. A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon van (10321 forint/négyzetméter), Budapesten 10166 az érték, a legolcsóbban Dél-Alföldön dolgoznak, 9307 forintért.
Kérdés, meddig maradnak ezek az árak, mert a megkérdezett szakemberek 64 százaléka emelni tervez idén, átlagosan 14 százalékkal – 10824 forint lesz az országos átlag, ha így tesznek. A szándék viszont nem mindig szül cselekedetet, tavaly például 12 százalékkal tereztek emelni, aztán 7 százalékos csökkenés lett a vége. De ellenpélda is van, a 2023-as, 14 százalékos emelési tervekből végül 18 százalékos átlagos drágulás lett. Markovich szerint az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél.
Aki most emelne, azok közül 65 százalék az inflációval indokolt, 22 százalék az emelkedő üzemanyagárakkal. Indok még: az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.
Aki nem tervez árat emelni, az 19 százalékban azért maradna a mostani árszintnél, mert látja, hogy nincs fizetőképes kereslet, 15 százalék azért, mert megfelelő a mostani munkadíja, 13 pedig azért, mert az ügyfelek már így is sokallják az árakat. Ugyanennyien hivatkoztak konkrétan az inflációra.
A Mapei Kft. kutatása rákérdezett a szakembereknél a kormány 21 pontos gazdaságélénkítő csomagjának építőipari intézkedéseire is – ezekről a válaszadók több mint fele nem, vagy csak alig hallott, 34 százalék pedig úgy-ahogy képben volt velük, a többiek ismerték. Pozitívan viszont csak 34 százalék ítélte meg a csomagot. A munkáshitellel sokkal jobban képben voltak, 92 százalékuk tudott róla, de a jogosultak csak 6 százaléka tervezi felvenni. Markovich szerint az idegenkedés mögött a svájci frank hitelek emléke áll, akkor mindenki megtanulta, hogy veszélyes eladósodni.
A felmérésből az is kiderül, hogy bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.