Az általános szabálytól eltérően lakásuk 100 négyzetméter alatti részéért is meg kellene fizetniük az építményadót azoknak a sződligetieknek, akik bár nem jelentkeztek be a településre, életvitelszerűen ott élnek. A szigorítás a csaknem 5 ezer lakosú településen körülbelül 300 családot érint, és 3-5 milliós bevételt hozhat - mondta a polgármester.

Juhász Béla (Tiszta Forrás) azt mondta: így akarják elérni, hogy mindenki részt vegyen a közös teherviselésben, ne csak azok, akik "papíron is" helyi lakosok. Szerinte módszerük hasonlít ahhoz, amelyet tavaly decemberben a budapesti XI. kerületi önkormányzat egy rendeletben bevezetett. A Sződliget hivatalos honlapján közzétett felhívás szerint az év végéig minden anyagi következmény nélkül bejelentkezhetnek a községbe állandó lakosnak azok, akiknek ingatlanjuk van Sződligeten, s ott is élnek, de nem ez a település szerepel állandó lakcímként az irataikban.

A polgármester szerint többen gyermekeik beiskoláztatása miatt jelentkeztek át valamelyik közeli nagyvárosba (például Vácra), ezzel azonban "kivonták magukat a közös teherviselés alól". Magyarázatul hozzátette: az érvényes jogszabály alapján az önkormányzatok a bejelentett állandó lakosok száma szerint jutnak adóbevételekhez, támogatási kvótákhoz, a "papíron" máshol élők után nem jár pénz.

A Sződligeten ingatlannal rendelkező nem állandó lakosok is használják a település intézményeit, útjait, élvezik a közvilágítás és más szolgáltatás előnyeit, miközben nem járulnak hozzá a közös kiadásokhoz, ami a többiekkel szemben igazságtalan - mondta a polgármester.

Tájékoztatása szerint a helyi lakosoknak csaknem 10 éve építményadót kell fizetniük lakóingatlanjuk 100 négyzetméter feletti része után; ennek mértéke jelenleg négyzetméterenként 200 forint. Az új helyi önkormányzati rendelet értelmében azok, aki életvitelszerűen Sződligeten laknak, de nem a községbe jelentkeztek be, az év végéig  rendezhetik státuszukat. Ellenkező esetben 2012-től ingatlanjaik 100 négyzetméter alatti része után is építményadót kell fizetniük.