A budapesti eladások 22 százalékát a végtörlesztők tették ki, akik kisebb lakást vennének. A végtörlesztők által kínált fővárosi lakások közül az átlagosan 60 négyzetmétereseket vették 15,6 milliós átlagáron, vidéken pedig a 14,5 milliós átlagon a 85 négyzetmétereseket - írja a Duna House ingatlanpiaci jelentése.

A végtörlesztés hatására megnövekedett, közel 8200 db adás-vétel rekordhónap és vélhetően ez is marad az idei csúcs. Ez az idei átlaghoz képest több mint 25%-os élénkülést jelent, ami ingatlanpiaci szempontból kiemelkedő.

Az árparamétereket vizsgálva azonban kiderül, hogy bár a 0-5 millió közti árkategóriában vették inkább a végtörlesztők lakásait, a 40 millió fölötti kategória is ugyanúgy szerepel a statisztikánkban.

Érdekes eltérések mutatkoznak az októberi és novemberi tranzakció paramétereket összevetve. Budán például felére esett a 20-40 m2-es ingatlanokat vevők aránya, viszont nőtt a 60-80 közöttieké. Ugyanitt a négyzetméterár kategóriában is sávugrást mértünk a drágább irányba. Pesten szintén csökkent a kedvelt 40-60 m2 közti lakások iránti kereslet a nagyobb javára és ez az árakban is megmutatkozott. Vidéken nem történt jelentős változás a két hónap összehasonlításában.

Pest Megye azonban szintén mutat jelentősebb eltéréseket. Nőtt a kisebb ingatlanok iránti vásárlókedv mind a 40-60, mind pedig a 60-80 négyzetméteres sávban. A nagyobbak közül egyedül a 120-140 m2 között látunk emelkedést

A végtörlesztés okán várt fokozott kereslet folytatódott november hónapban is és az októberrel megegyező értéken zárt. Többnyire minden területi és típusbontás valamekkora csökkenést mutat az októberi négyzetméterárakhoz képest.

Nagy felfelé ugrás a budai paneleknél látszik, ugyanis az átlagosnál több, kiváló panorámás rózsadombi házgyári lakás ment el, mint máskor. Budán a téglalakások közül is a drágábbakat vették inkább, mind négyzetméter-, mind fajlagos árat tekintve. A többi szegmensben jelentős elmozdulás nem érzékelhető. A vásárlók minőségi preferenciája sem változott jelentősen.

Október hónaphoz képest 1-2% emelkedés volt mérhető irányár változásban és alkuban egyaránt. Legnagyobb mértékben a vidéki házak esetében nőtt 9%-ról 12%-re az alku mértéke. A végtörlesztés piacra gyakorolt hatását is figyelembe véve ez azt jelzi, hogy az eladók már az árak megállapításánál hajlandóak engedni és eleve olyan irányárat állapítanak meg, amiből később nem kell jelentősen engedni.

Kérdéses, hogy a következő hónapokban a most piacra került ingatlanok árát mennyire kell majd lefelé korrigálni. A fővárosban a huszonévesek vásároltak inkább, de nagy arányban a negyvenes korosztály költött legtöbbet ingatlanra. A beosztott alkalmazottak képviseltették magukat legtöbben a vásárlói oldalon, több mint kétszer annyian, mint a felső vezetők, akik viszont közel háromszor olyan drága lakásokat vettek.

A vásárlók harmada továbbra is első lakását veszi. Vidéken a vevők közel egyharmada szintén az első lakását vette, de a fővárosi 10,5 milliós átlagár helyett 8,6 millió Ft-os átlagáron, ráadásul majd’ másfélszer akkorát. A vevők több mint fele beosztott munkavállaló, ők 8,5 milliót költöttek átlagosan lakásukra.

Vidéken a 20-40 közöttiek adták ki a vevők közel kétharmadát. Budapesten az eladók harmada a harmincas korosztály, ők az átlag 60 négyzetméteres lakásukat adták el 16 millió felett. Ugyanez a korosztály 1 millióval költ többet a vásárlói oldalon és picivel nagyobbat vesz. Vidéken az eladók ötöde vallotta magát vállalkozónak. Ők adták el a legnagyobb méretű ingatlanokat a legmagasabb átlagáron.